Nem sietik el az adóreformot

Nagy vesztesei és nyertesei egyaránt lesznek Donald Trump tervezett adóreformjának – állapítja meg az amerikai 35 százalékos társaságiadó-szint 15 százalékosra történő csökkentéséről készített elemzésében a CNBC. Örülhetnek neki az olyan, meghatározó kiskereskedelmi láncok, mint a Walmart, a Best Buy és a CVS, illetve olyan pénzügyi szolgáltatók, mint a Visa vagy a JP Morgan Chase, hiszen ők most is 35 százalék környékén adóznak, még a kedvezmények levonása után is.

A Fortune 500 nagyvállalati listáján szereplő óriáscégek közül azok, amelyek nyereségesek, a kedvezményekkel együtt 20 százalékot súroló átlagos adókulccsal dolgoznak az Igazságos Adózásért nevű polgári kezdeményezés (CTJ) 2014-es adatai szerint. Mi több, a profittermelők harmadának 15 százalék alatti az átlagos adóterhelése. Az adóreform konkrétumait múlt hétre ígérte Trump, majd jelezte, hogy az egészségbiztosítás rendszerének átalakítása egyelőre előbbre való. Pénzügyminisztere, Steven Mnuchin még messzebb tolta a határidőt, szerinte az új adótörvényt még a nyári szünet előtt elfogadhatja a kongresszus.

Az előterjesztésből csak a Trump által megfogalmazott 15 százalék a biztos, és az, hogy az egyéni vállalkozótól a sarki fűszeresen át a legnagyobb olajtársaságig mindenki ennyit fizet – vagy erről indul. A republikánus képviselők viszont 20 százalékot mondanak, megfejelve a külföldön termeltető amerikai vállalatokra kivetendő, büntető jellegű extra vámra. Mnuchin szerint erről is egyeztetniük kell majd a feleknek, mint ahogy néhány kitüntetett szektort érintő, különösen kirívó adókedvezmény egységes megvonásáról.

Az Amazon e-kereskedelmi óriás például négy jogcímet használ fel arra, hogy 35 helyett 11 százalékkal adózhasson hazai jövedelme után. De nem ez a cég a csúcstartó, hanem a General Electric, amely
3 százalékkal több adót igényelt vissza, mint amennyit befizetett. Igaz, veszteséges évei is voltak a CTJ által vizsgált, 2015-tel zárult nyolcéves időszakban.

Általánosságban az eddigi rendszer kedvezményezettjei a magas beruházási rátával jellemzett energetikai cégek, távközlési szolgáltatók, néhány gyógyszeripari cég és a feldolgozóipari vállalatok voltak, míg a vesztesek a kiskereskedelem, a pénzügyi és az egészségügyi szolgáltatók, valamint az élelmiszergyártók közül kerültek ki. A 15 százalékos kulccsal a legtöbbet a kiskereskedők nyerhetnek, de a nagy amerikai multik – Apple, Microsoft, Google, Citigroup és társaik – sem járnak rosszul azzal, ha egyszeri, 10 százalékos kulccsal hazavihetik majd az adóparadicsomokban parkoltatott, csaknem 2500 milliárd dollárjukat.

Rendszerszinten az adóreform hatalmas lyukat üt, hiszen a bevezetését követő tíz évben a becsült adókiesés elérheti a 4400 milliárd dollárt, durvább számítások szerint pedig 7200 milliárd dollárral növelheti az államadósságot. A CNBC-nek nyilatkozó elemzők úgy látják, az egységes, minimális kedvezményeket nyújtó, átlátható adókörnyezet sokaknak fájni fog ugyan, de serkentheti az amerikai növekedést. A több elkölthető pénzből béreket lehet emelni, ami növeli a fogyasztást és a GDP-t, miközben megrendelésekkel látja el – Trump reményei szerint – az egyre több otthon termelő és hazaköltöző vállalatot. Az a kérdés azonban nyitott marad, hogy az engedmény okozta bevételkiesést az általa kiváltott növekedési hatás mennyire lesz képes kompenzálni.