Ki járna jól az ÁFA-csökkentéssel?
Tegnap óta a korábbi 25 helyett csupán 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) terheli az előadóművész személyes közreműködésével nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatások többségét. Az erről szóló javaslatot még pár hete fogadta el a T. Ház.
Ez a jó esetben is csupán néhány ezer főt érintő módosítás is jól mutatja: az áfakulcsok „tologatása” vagy egyes termékek átsorolása a különböző adómértékek között gyakori eszköze a politikának egyes érdekkörök vagy ágazatok „felkarolására”. Arra általában nincs világos válasz, hogy ezeknek a módosításoknak milyen költségvetési hatása lesz, vagy hogy miképpen illeszkednek a távlatosabb gazdaságpolitikai célkitűzésekhez. Erre a legemlékezetesebb példát Gyurcsány Ferenc kabinetje produkálta, amikor 2005-ben leszállították a normál áfakulcsot, majd az országgyűlési választások után vissza is emelték azt. E lépések megítélését tovább rontotta, hogy a fogyasztók bizonyos termékkörökben alig részesültek az adócsökkentés hatásából, jórészt a kereskedőknél maradt.
Ez utóbbi szempontot (vagyis a várható tényleges árcsökkenés mértékét) is igyekszik számba venni a kabinet ezekben a hetekben is, áfacsökkentési javaslatokból ugyanis azóta sincs hiány. Az élelmiszerek mellett a „jelöltek között” vannak az üzemanyagok, a lakásépítés és -felújítás, valamint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás. Utóbbi egyébként már ma is csupán 18 százalékkal adózik, ám az ágazat szívesen belobbizná magát az 5 százalékos körbe. E tervek kapcsán sokszor hivatkozási alap, hogy az árcsökkenés hatására felpörögne a fogyasztás, vagyis alig lenne érzékelhető adóbevétel-csökkenés, a korábbi tapasztalatok azonban ezt nem igazolják. Szakemberek lapunknak egyébként is leszögezték: igencsak káros lenne, ha az egyszeri ársokkokat (üzemanyag- vagy élelmiszer-drágulás) a kormány áfakulcs-módosítással kezelné. Erre ugyanis nemcsak költségvetési mozgástér nincs, hanem e logikából az adódna, hogy árcsökkenés esetén meg emelni kellene az áfa mértékét – erre nemigen akad példa.
Az már más kérdés, hogy hosszabb távon több ágazat, tevékenység esetében is jogosnak tűnhet a forgalmi adó lefaragása. Hazánk sem uniós, sem térségbeli összehasonlításban nem nevezhető bőkezűnek a kedvezményes áfakulcsok terén. Több államban a kultúra, a sport vagy a közösségi közlekedés alacsony forgalmi adót élvez, nálunk nem. Arról nem is beszélve, hogy több uniós tagállam a fő szabály szerint alsó limitnek tartott 5 százalékosnál alacsonyabb adómértéket alkudott ki egyes tevékenységekre. Spanyolországban a lakásfelújítás 4 százalékos, Luxemburgban pedig a vendéglátás és a sportolás 3 százalékos áfával adózik. Egyes élelmiszereket az olaszok 4, az írek pedig 4,8 százalékos forgalmi adóval vásárolhatnak meg, a könyvek és a folyóiratok pedig több tagállamban kifejezetten áfamentes terméknek számítanak.
A 27 tagállam közül egyébként Dánia az egyetlen, ahol egyáltalán nem létezik kedvezményes áfakulcs, a fennmaradó 26 tagállam pedig általában 5 és 10 százalék közötti, csökkentett adóterhet működtet.
Árelemzés kell
Csak ellenőrzött keretek között szabad csökkenteni a hústermékek áfáját – véli a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT). Németh Antal,a VHT elnöke szerint árelemzés, árfigyelés és esetleges szankciók segítségével lehet csak elejét venni annak, hogy az adócsökkentésből származó többletet a kereskedők „lenyeljék”.
a VHT elnöke szerint árelemzés, árfigyelés és esetleges szankciók segítségével lehet csak elejét venni annak, hogy az adócsökkentésből származó többletet a kereskedők „lenyeljék”. -->
