Szinte még meg sem száradt a pecsét az Alkotmánybíróság határozatán, amelylyel elutasították a végkielégítések 98 százalékos különadóját, Lázár János Fidesz-frakcióvezető máris újra benyújtotta a parlamentnek a javaslat átfogalmazott változatát. Az Országgyűlés rábólintott a sürgős tárgyalásra, így hétfő este efogadták a törvényt.
Szükség is van a sietségre: az adóbevallások leadásának végső határideje jövő péntek, addig tehát rendeznie kell a kormánytöbbségnek a helyzetet. A parlamenti ülés első részében is téma volt a visszautasított törvény. Rogán Antal napirend előtt arról beszélt a Fidesz nevében, hogy az eltörölt javaslat normát teremtett, Cséfalvay Zoltán államtitkár pedig erre reagálva azt mondta, hogy aki jól dolgozott, úgyis talál munkát, aki pedig rosszul, az nem érdemel végkielégítést.
Az újonnan benyújtott indítvány egy különösen fontos pontjában tér el a korábbitól: nem vet ki különadót a 2005 és 2009 közti időszakra. Ebből az öt évből már közel 700 millió forintot befizettek az államkasszába, az adóhatóság ezt visszatéríti.
Jó pár politikussal is bővült azok köre, akiknek különadót kellene fizetniük. Parlamenti és európai parlamenti képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, valamint a megyei közgyűlések elnökei és alelnökei is a törvény hatálya alá kerültek. Nekik azonban nem 2010, hanem 2011. január 1-je a kezdő dátum, amelytől a túl magasnak ítélt juttatásaik után különadót kell fizetniük.
Vagyis aki az előző választáson vesztette el a pozícióját és kapott magas végkielégítést, megtarthatja azt. Az összeghatár nem változott, bár a korábban sokat emlegetett „jó erkölcsbe ütköző” kifejezés már nem is szerepel az indítványban. A közszférában a vezetőknek kétmilliós, mindenki másnak 3,5 milliós végkielégítés után kell 98 százalékot adózni.
A zöldpárt javaslata abban tér el a kormánypártétól, hogy nem összeghatárhoz köti a különadót. Ez azért fontos, mert így az egyszerű, hosszú időt a pályán töltő köztisztviselők végkielégítése nem kerülne a törvény hatálya alá.
Schiffer indítványa a jogszerűtlenül megszerzett jövedelmeket venné vissza, pontosan definiálná a jó erkölcsbe ütközést (a kollektív szerződésben meghatározottnál magasabb végkielégítések kerülnének ide), s lehetőséget adna a munkavállalóknak arra, hogy bizonyítsák: nem sérti a jó erkölcsöt a juttatásuk.
A zöldpárt javaslata abban tér el a kormánypártétól, hogy nem összeghatárhoz köti a különadót. Ez azért fontos, mert így az egyszerű, hosszú időt a pályán töltő köztisztviselők végkielégítése nem kerülne a törvény hatálya alá.
Schiffer indítványa a jogszerűtlenül megszerzett jövedelmeket venné vissza, pontosan definiálná a jó erkölcsbe ütközést (a kollektív szerződésben meghatározottnál magasabb végkielégítések kerülnének ide), s lehetőséget adna a munkavállalóknak arra, hogy bizonyítsák: nem sérti a jó erkölcsöt a juttatásuk. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.