BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Offshore: nincs áttörés

Megoszlik a szakemberek véleménye arról, mekkora bevételt remélhet a költségvetés az offshore cégekre vonatkozó, év elején életbe lépett szigorításoktól. Az azonban biztos, a jogszabály-módosítások után is lehetőség van arra, hogy a cégek nyereségüket egy ciprusi anya- vagy leányvállalaton folyassák keresztül.

Az idén hatályba lépett módosítások lényege, hogy az ellenőrzött külföldi társaságok (angol rövidítéssel CFC-k) fel nem osztott nyeresége Magyarországon adókötelessé vált. Ez olyan országok esetében lép életbe, ahol a társasági adóterhelés alacsonyabb, mint a hazai adókulcs kétharmada, vagyis 12,67 százalék. A „tévelygők” jó útra térítése érdekében ugyanakkor az idén kedvező, 10 százalékos adókulcs mellett lehet hazahozni ezeket a pénzeket. Hasonló kedvezmény ugyanakkor már tavaly és 2008-ban is létezett, és az eddigi tapasztalatok szerint nem hozott különösebb bevételt.

Az, hogy hányan éltek 2009-ben ezzel a lehetőséggel, csak néhány hónapon belül derülhet ki, amikorra az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) feldolgozza a személyi jövedelemadó-bevallásokat – mutatott rá lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adóigazgatója. Hozzátette: a vállalkozók köztudottan február 25-ig nyújtották be ezeket, ám a magánszemélyek esetében csak május 20-a a bevallások határideje. Márpedig ezekből világlik ki, hogy az osztalékjövedelem soron van-e jelentős növekedés. Arra azonban nem számítok, hogy a szigorításokból az államháztartás „ingerküszöbét” elérő bevételnövekedés származik – vélekedett Vámosi-Nagy Szabolcs. A szakember szerint még arra is van esély, hogy valójában csökkenni fog az államkasszába befolyt összeg. Aki ugyanis eddig befizette a „rendes”, normális mértékű adót, nyilván szintén élni fog a kedvezményes, 10 százalékos kulccsal, és ez a bevételeken is éreztetheti a hatását – mutatott rá.

Míg Vámosi-Nagy Szabolcsnak több kifogása is van az új jogszabályokkal szemben, Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint jelentős hozadéka is lehet a módosításoknak. Ez elsősorban azon múlik, az APEH-nek sikerül-e releváns adatokat szerezni a különböző országokban működő társhatóságoktól – fogalmazott. Hozzátette: az amnesztia bevezetését az indokolja, hogy akik korábban jelentős vagyonokat halmoztak fel félig-meddig egzotikus helyszíneken, ezeket még azelőtt hazahozhassák, hogy a szigor teljes erejével lesújtana rájuk.

Az APEH kimutatása szerint a 2008-as 10 százalékos, kedvezményes adókulcs mindössze 24 magánszemély figyelmét keltette fel, akik összesen kétmillió forintnyi adókötelezettséget vallottak be ezen a jogcímen. Ez igencsak elenyésző szám ahhoz képest, hogy a területen tevékenykedő szakemberek szerint több tízezer magyar magánszemély és vállalkozó rendelkezik kisebb-nagyobb pénzösszegekkel offshore cégekben, és ez utóbbi summák összértéke akár a kétezer milliárd forintot is elérheti.

Bár az utóbbi hónapokban nemcsak az offshore, hanem a „ciprusi cég” kifejezés is szitokszóvá vált Magyarországon, az esetek túlnyomó többségében teljesen legális ügyletekről van szó. A kérdés mindig az, egy-egy magyar cég kapcsolt vállalkozása valóban fel tud-e mutatni tényleges jelenlétet és gazdasági tevékenységet az alacsony adózású államban, vagyis bevételeinek legalább 50 százaléka ott keletkezik-e – fogalmazott Erdős Gabriella. Kérdés az is, az ott keletkező nyereség arányban van-e az „offshore”, adott esetben ciprusi cég tevékenységével – tette hozzá. És mindez csak azon államokra igaz, amelyeknek van hazánkkal kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezménye.

Ha pedig ezekre a kérdésekre igen a válasz, akkor abba nemcsak a magyar hatóságok nem köthetnek bele: maga az Európai Bíróság (EB) határozott úgy (a 2006-os, úgynevezett Cadbury–Schweppes-ügy kapcsán), hogy nem minősül a letelepedés szabadságával való visszaélésnek az, ha egy társaságot azért hoznak létre valamely tagállamban, hogy az adott cég a kedvezőbb jogszabályok előnyeit élvezze. Igaz, az EB szerint a nemzeti korlátozások igazolhatók akkor, ha olyan mesterséges megállapodásokra irányulnak, amelyek a fizetendő adó mértéken túli elkerülését célozzák meg. KR

Őszi változtatás: tágabb mozgástér

Több szakértő a magyar szigorítások kapcsán azt kifogásolja, hogy a már megszavazott adócsomagot ősszel azzal egészítették ki: a befektetési tevékenység végzése is valós gazdasági jelenlétnek minősül, ez jóval tágabb mozgásteret ad az adóoptimalizálók számára.

Mentesül a CFC-bélyegtől a vállalkozás akkor is, ha legalább 25 százaléka egy tőzsdén bejegyzett cég tulajdonában van. Szigorítás azonban, hogy egy magánszemély akkor is tényleges tulajdonosnak minősül, ha a CFC-ben akár csak közvetetten 10 százalékos részesedése van.

Magyarországon köteles adózni egy-egy külföldi vállalkozás akkor is, ha magyar magánszemély tulajdonosa ugyan nincs, de az elért bevételek többségében magyarországi forrásból származnak.

Mentesül a CFC-bélyegtől a vállalkozás akkor is, ha legalább 25 százaléka egy tőzsdén bejegyzett cég tulajdonában van. Szigorítás azonban, hogy egy magánszemély akkor is tényleges tulajdonosnak minősül, ha a CFC-ben akár csak közvetetten 10 százalékos részesedése van.

Magyarországon köteles adózni egy-egy külföldi vállalkozás akkor is, ha magyar magánszemély tulajdonosa ugyan nincs, de az elért bevételek többségében magyarországi forrásból származnak.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.