A tárcavezetőnek címzett levelet a Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) nevében Schillinger Attila igazgató, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE) részéről pedig Gyenge Zsolt elnök írta alá, s arra hivatkozva érveltek az áfacsökkentés mellett, hogy maga Varga Mihály jelezte egy februári üzleti fórumon, juttassák el hozzá, ha tudomásuk van az uniós szabályozásnak megfelelő, más tagállamban működő gyakorlatról.
Legutóbb 2015-ben Románia terjesztette ki a 9 százalékos áfát a csapolt sörökre, más alkoholtartalmú italokra nem, az Európai Bizottság ezt azóta sem kifogásolta. A bukaresti indok a legjobb minőségű, friss, helyben gyártott csapolt sörök jogszabályi előnyben részesítése volt.
Horvátország egységesen 13 százalékos forgalmi adót alkalmaz az éttermi szolgáltatásokra, hasonlóan jár el Olaszország (9) és Írország (10), az 1,6 millió európai vendéglátóipari kisvállalkozót tömörítő HOTREC is ezt a megközelítést támogatja. A The Brewers of Europe brüsszeli érdekképviselet pedig hangsúlyozta, hogy a sörök kedvezményes elbírálását az éttermi szolgáltatások területén 2009 óta uniós irányelv teszi lehetővé.
Az MSSZ és a KME szerint közös érdekük, hogy megerősödjön és minőségi munkaerővel magas szintű szolgáltatást tudjon nyújtani a kis- és középvállalkozó vendéglátóréteg, hiszen nagyban hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz és a turizmusfejlesztéshez. Érvelésük szerint jelentős a helyben nyújtott szolgáltatástartalom is.
Schillinger Attila lapunknak elmondta: ha 2018 januárjától a csapolt sör bekerül a kedvezményes áfakörbe, az árengedmény részbeni átadása mellett a profitot technológia- és termékfejlesztésre lehetne fordítani. Gyenge Zsolt szerint fél-egy éven belül 10-15 százalékkal is megnőne a kisüzemek által értékesített csapolt sör aránya.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.