késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Paradicsomi adóterhelés?
A parlament a nyári szünet előtti utolsó ülésen szavazta meg a kormány gazdasági és pénzügyi csomagját, amelyben többek között az is szerepel, hogy évi 500 millió forintos nyereségig a jelenlegi 19 százalék helyett 10 százalékos adót kell leróni, mindenféle további feltétel nélkül. A jelenleg a házelnök és a köztársasági elnök szignójára váró teherkönnyítéssel hazánk felsorakozik a térség legalacsonyabb társasági nyereségadóját kínáló országai, a szintén 10 százalékos tánya lehetőségét biztosító Bulgária és Szerbia mellé. Ez már annyira alacsony adómérték, hogy valójában a jelenleg is hatályos magyar törvények is elővigyázatossággal kezelendőnek minősítik az ilyen országokban működő cégeket, a bevételek esetleges adóparadicsomba menekítését gyanítva. Az adójogi szakkifejezés erre: ellenőrzött külföldi társaság (controlled foreign company, CFC). A szabályok lényege, hogy az ilyen cégekből származó jövedelem az anyavállalat vagy tulajdonos székhelye szerinti államban is adóköteles.
Természetesen a magyar tányaszabály a saját területén (vagyis Magyarországon) működő cégeket nem minősítheti CFC-nek, ám a 12,67 százaléknál alacsonyabb adóteherrel jellemezhető országokban működő vállalkozások ebbe a kategóriába kerülnek. Igaz, valós gazdasági jelenlét esetén e bélyegtől mentesülnek az unióban, az OECD egyik tagállamában, valamint az olyan országokban működő vállalatok, melyekkel hazánknak a kettős adóztatás elkerülésére irányuló érvényes egyezménye van.
Joggal vetődik azonban fel a kérdés: a magyar adócsökkentéssel esetleg CFC-vé minősülnek-e egyes, Magyarországon működő külföldi érdekeltségű társaságok. Adószakértők véleménye szerint előfordulhatnak ilyen esetek, ám ettől – a cégek számára egyébként igen kedvezőtlen – hatástól a vállalkozások túlnyomó részénél nem kell tartani. Miközben a CFC-kre vonatkozó szabályok az egyes országok esetében igen eltérők, az unión belül más tagállamban működő érdekeltségeket a „helyi” szabályok általában eleve nem minősítik ellenőrzött külföldi társaságnak – ahogy a magyar törvények sem teszik ezt. Így a német vagy francia anyavállalattal büszkélkedő magyarországi „leányokat” ez a veszély biztosan nem fenyegeti.
Ugyanez igaz az angol érdekeltségekre, igaz, más okokból. Nagy-Britannia szabályozása szerint minden, 20 százalék alatti társasági adót kínáló államban működő külföldi érdekeltség CFC-nek minősül, ebben tehát a magyar társaságiadó-csökkentés nem hoz változást – mutatott rá lapunk kérdésére Kádár Zsuzsanna, az Ernst & Young adószakértője. Hozzátette: hasonló a helyzet az amerikai leányvállalatokkal. Az Egyesült Államok ugyanis minden külföldön működő leányvállalatot eleve CFC-nek tekint, viszont ezek körében csak a befektetésekből származó nyereséget adóztatja meg „odahaza”, akár kiveszik ezt a vállalkozásból a tulajdonosok, akár nem.
Fontos szempont az is, hogy a CFC-szabályok szinte kivétel nélkül a ténylegesen fizetendő adó mértékét veszik figyelembe, nem pedig a névleges adókulcsot – szögezte le Kádár Zsuzsanna. Vagyis a releváns adat eddig sem a 19 százalékos tányakulcs volt, hanem az effektív adóterhelés. Márpedig ez minden ágazatban kivétel nélkül alacsonyabb a tényleges adókulcsnál, a hitelintézeti szektor esetében például 4,5–5 százalék között alakul.
Annak tehát nem lesz „CFC-hatása”, hogy ez a mérték a jövőben 2,5–4 százalék közé csökken. A CFC-szabályok ugyanakkor csak a társasági adózásra vonatkoznak, tehát a magyar effektív adóterhelés sem vesz figyelembe többek között olyan tételeket, mint a helyi iparűzési adó vagy a kisebb járulékok, hozzájárulások.
Kérdés a valós terhelés
A múlt évről még nem állnak rendelkezésre részletes kimutatások, de a 2008-as adatok valóban azt tükrözik: a tényleges adóterhelés adott esetben az akkor még 16 százalékos tánya fele is lehet.
A magyar szabályok alapján is a már említett 12,67 százalékos CFC-limitet effektív adóterhelésként kell figyelembe venni. Azt pedig, hogy adott társaságiadó-kulcs mellett a cégekre valójában mekkora terhelés hárul, csak az adóév lezárása után lehet megállapítani, hisz országonként eltérő az adóalap és az adókedvezmények köre. A horvát 20 százalékos adókulcs például alacsonyabb lehet egyes iparágak esetében.
Egyébként más országokban is ismerik a „minimálisan elvárt” társasági adó fogalmát. Ausztriában a részvénytársaságok évente 3500, a kft.-k pedig 1750 eurónyi adót mindenképpen kötelesek leróni, Romániában az éves jövedelem arányában nő a minimumadó. Közel 3,5 millió forintos nyereségig körülbelül évi 150 ezer forintot vár el a román állam, míg a legmagasabb, évi 8,5 milliárd forintos szint felett közel hárommillió forintnak megfelelő lej az elvárás.
Visszajönnének?
A Magyarországra történő viszszatérést fontolgatja több, Szlovákiában bejegyzett magyar cég és vállalkozás – írta tegnapi számában a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági és politikai napilap. Az ok: Magyarországon az eddigi 19 százalékról 10 százalékra csökken a cégadó, jövő év elejétől pedig 16 százalékra apad a személyi jövedelemadó is.
Fogalommagyarázat (a magyar szabályozás)
I. CFC-nek minősül az a külföldi cég:1. amelyben belföldi illetőségű magánszemély legalább 10 százalékos részesedéssel (tulajdoni hányaddal, szavazati joggal) rendelkezik,
2. amelynek bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, vagy
3. ha a külföldi társaság által ténylegesen fizetendő társasági adó nem éri el a 12,67 százalékot.
II. Nem minősül CFC-nek az a cég:
1. amelyben tőzsdén jegyzett cégnek legalább 25 százalékos részesedése van,
2. amely az EU vagy az OECD területén valós gazdasági jelenléttel bír,
3. amely olyan országban bír valós gazdasági jelenléttel, mellyel hazánk kötött a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt.
III. Valós gazdasági jelenlét:
– munkavállalókkal végzett termelő-, feldolgozó-, mezőgazdasági, szolgáltatói, befektetői, kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevétel eléri az összes bevétel 50 százalékát.
1. amelyben belföldi illetőségű magánszemély legalább 10 százalékos részesedéssel (tulajdoni hányaddal, szavazati joggal) rendelkezik,
2. amelynek bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, vagy
3. ha a külföldi társaság által ténylegesen fizetendő társasági adó nem éri el a 12,67 százalékot.
II. Nem minősül CFC-nek az a cég:
1. amelyben tőzsdén jegyzett cégnek legalább 25 százalékos részesedése van,
2. amely az EU vagy az OECD területén valós gazdasági jelenléttel bír,
3. amely olyan országban bír valós gazdasági jelenléttel, mellyel hazánk kötött a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt.
III. Valós gazdasági jelenlét:
– munkavállalókkal végzett termelő-, feldolgozó-, mezőgazdasági, szolgáltatói, befektetői, kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevétel eléri az összes bevétel 50 százalékát.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.