Satuba fogott költségvetési szféra
A költségvetési szervek kiadásainak a visszafogását már az előző kormányok is elhatározták, rendszerint meglehetősen szerény eredménnyel. 2009-ben összesen 2234,8 milliárd forintot emésztett fel e szervek működése, 2010-re pedig a Bajnai-kabinet 1840,3 milliárdot tervezett be a büdzsébe.
Ehhez képest a kiadások összértéke már november végére elérte a 2108,7 milliárd forintot a részletes államháztartási tájékoztató tanúsága szerint. A havi kiadások szokásos mértékét figyelembe véve a teljes tavalyi összeg 2250-2300 milliárd forint környékén állapodhat meg, ez az eredeti előirányzatot éppen negyedével haladja meg. A 2010-es részletes államháztartási adatokat január 20-án teszi közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium, az azonban már holnap kiderül, hogy valóra vált-e a 3,8 százalékos GDP-arányos deficitcél.
Mindezek fényében ambiciózus célkitűzés az, hogy a kormány 2011-re 1971,6 milliárd forintot állított be a költségvetési szervek kiadásaira. Ez ugyan nagyobb a tavalyi előirányzatnál, ám a várható teljesüléshez képest még így is mintegy 250-300 milliárdos megszorításnak felel meg. Másképpen kifejezve az előirányzat mintegy 10-12 százalékos szűkülésével lehet számolni.
Emlékezetes: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már az ősszel bejelentette, hogy a közszférában (a központi közigazgatásban) 25-30 ezer fővel csökken az idén a létszám, a dologi kiadásokat pedig 5 százalékkal fogják vissza.
Vannak persze kivételek. Ezek egyike az év elején frissen életre hívott Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amely az elődszervezetek (az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a vám- és pénzügyőrség) összes 2010-es kiadásánál közel ötmilliárd forinttal többől gazdálkodhat az idén. A kormányzati remények szerint mindez a hatékonyság javulásával bőségesen megtérül.
Ha szemügyre vesszük a személyi juttatások körét, kiderül, hogy a NAV esetében e soron is növekedés figyelhető meg. A 2010-es közel 75 milliárd forintos előirányzattal szemben az idén 78 milliárdot szánnak bérekre a szervezetnél, tehát jóval magasabb lesz a járulékokra kifizetendő összeg is. Több milliárd forinttal emelkednek a dologi kiadások is (lásd a grafikát).
Ami a külföldi példákat illeti: Oroszországban a szövetségi kormányzati dolgozók több mint ötödét bocsátják el 2013-ig – az erről szóló rendeletet Dmitrij Medvegyev államfő a minap írta alá. Mintegy 110 ezer embert érint a kormányzati karcsúsítás, amelynek révén 43 milliárd rubelt (1,4 milliárd dollár) takarít meg az állam. Az összeg felét a helyükön maradó alkalmazottak bérének növelésére, bónuszok kifizetésére fordítják.
A román államfő a héten arról beszélt, hogy az állami kiadások lefaragása érdekében két-három éven belül közel harmadával kellene csökkenteni a közszféra dolgozóinak létszámát. Traian Basescu szerint az ideális a 900 ezres létszám. Romániában az állam számít a legnagyobb munkáltatónak: az elmúlt évek leépítései következtében mára 1,27 millióra csökkent a közszférában dolgozók száma. 2008 decemberében még közel 1,4 millió főt alkalmaztak a szektorban. Mint ismert, az állami szektor karcsúsítására Bukarest kötelezettséget vállalt az IMF-fel való tárgyalásai során.
A költségvetési hiány csökkentésén fáradozó brit kormány tervei szerint 2015-ig 330 ezer embert küldenek el az állami intézményekből. Az idén várhatóan 120 ezer főt érint a leépítés. Sajtóértesülések szerint a súlyos adóssággondokkal küzdő görög kormány is azt tervezi, hogy 30 százalékos létszámcsökkentést hajt végre az állami szektorban. A kiszivárgott tervek szerint az év első felében több tízezer főt helyeznek át más területekre az állami szféra átszervezése révén. Ennek keretében például száz adóhivatali irodát zárnak be, az ott dolgozó hatezer alkalmazottat pedig új területre helyezik át. Az átalakítások nemcsak a közvetlenül az állam által foglalkoztatott dolgozókat, hanem az állami tulajdonú vállalatok munkavállalóit is érintik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.