Több pénzt szeretne az Apollótól Gyöngyöshalász

Jelentős adóbevételtől eshet el az indiai gumiabroncsgyárnak, az Apollo Tyres-nak helyet adó Gyöngyöshalász a település korábbi polgármesterének egyik vállalása miatt. A község korábbi vezetője ugyanis 2014 márciusában testületi felhatalmazás – vagyis jogalap – nélkül egy olyan kötelezettségvállalási nyilatkozatot írt alá, amely szerint a cégnek az első négy évben 0,075 százalékos iparűzési adót (hipa) kell fizetnie, az ötödik évtől pedig 0,75 százalékot – mondta a Világgazdaságnak Pásztor János.

A jelenlegi polgármestertől azt is megtudtuk, hogy a településen mintegy száz kisebb vállalkozás van jelen, és ezek a törvényben meghatározott plafon szerint fizetnek hipát, vagyis bevételük két százalékát fizetik be ilyen címen az önkormányzat kasszájába. Mindeközben az Apollo jelentős kedvezményben részesülne, aminek következtében az önkormányzat minimális adóbevételhez jutna. Ezen szeretne változtatni a község vezetése, és a jelenleg is folyó tárgyalásokon mindkét fél számára előnyös megállapodást szeretne elérni – tette hozzá a polgármester.

A község vezetése egyébként azt sem tudja, hogy az Apollo az említett kötelezettségvállalás alapján pontosan mekkora iparűzési adót fizetne, a cég ugyanis nem közölte a településsel, hogy mekkora éves bevétellel számol. Ezzel kapcsolatban a falugyűlésen nagy számok hangzottak el – tette hozzá Pásztor, de szerinte ezek nem tekinthetők hivatalos információknak. Ott ugyanis arról volt szó, hogy 0,075 százalékkal számolva is évi 300 millió forint iparűzési adóhoz jutna Gyöngyöshalász, de a polgármester szerint ez téves adat lehet.

A dolgok jelenlegi állása szerint tehát Gyöngyöshalásznak a vártnál kevesebb iparűzési adóval kell számolnia, ráadásul az előző polgármester arra is kötelezettséget vállalt, hogy a cégnek nem kell építmény- és telekadót fizetnie. Márpedig ebből a két forrásból körülbelül 200 millió forintja lehetne a községnek. Telekadó címen ugyanis négyzetméterenként legfeljebb 200 forint szedhető be. Márpedig az Apollo egy hetvenhektáros területet „foglal” el, ami után akár 140 millió forintot kellene fizetnie. Az építményadó mértéke pedig 1050 forint négyzetméterenként, a cég körülbelül 15 hektárt épít be, így ezen a címen mintegy 150 millió forintot kellene fizetnie. (A két adónem kivetésekor lehetnének átfedések, ezért várhatna a község 200 millió forintos bevételt).

A község tehát reménykedik a tárgyalások kedvező kimenetelében. Megkérdeztük az Apollót is, de nem kívántak nyilatkozni. Az érintetteknek egyébként még maradt idejük arra, hogy közelítsék álláspontjaikat, hiszen a gyár áprilisban kezdi meg a termelését, vagyis a cégnek ezt követően keletkezik iparűzésiadó-alapként szolgáló bevétele.

A hasonló beruházásokat figyelembe véve idővel – például újabb fejlesztők megjelenése miatt – Gyöngyöshalász számára is kedvező végkifejlete lehet az indiai cég megjelenésének, de a cég most a foglalkoztatás terén sem hoz lényegi változást a településen. Az Apollo a kissé távolabbi területről biztosítja a dolgozókat: a cégnek szakemberekre van szüksége, és ezért egy gyöngyösi és egy hevesi középiskolával, valamint a Miskolci Egyetemmel működnek együtt annak érdekében, hogy kineveljék a gumiipari szakemberek következő generációját.