Több tízmilliárd forint a tét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a vállalkozások közötti évek óta húzódó vita az utóbbi hetekben lángolt fel azután, hogy egy érintett cég a Népszabadságban fizetett hirdetés keretében szólította fel a miniszterelnököt: segítse elő a vállalkozásokat csőddel fenyegető helyzet rendezését.
A vita akörül folyik, hogy külföldi munkavállalás esetén mit kell egy-egy dolgozó személyi alapbérének tekinteni, vagyis mekkora összeg után kell leróni idehaza a tb-járulékokat. Köztudott, egy-egy kiküldetéssel akár három- vagy négyszeresére is nőhet egy munkavállaló tényleges jövedelme. Ennek nagyobbik része azonban olyan tételekből – devizaellátmányból, napidíjból – tevődik össze, amelyek, legalábbis a vállalkozások meggyőződése szerint, nem képezik az itthoni alapbér és járulékalap részét.
Felesleges tagadni, néhány cég a külföldi kiküldetéssel párhuzamosan lecsökkenti a dolgozók magyarországi alapbérét, így igyekezvén minimalizálni a fizetendő járulékok mértékét. Ez éppúgy elfogadhatatlan, mint az, hogy az APEH sokszor nem a korábbi, tényleges jövedelmet tekinti járulékalapnak, hanem a kiküldetésben kapott összes juttatást – fogalmazott lapunk kérdésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke.
A vita jogi alapját egy tavaly módosított kormányrendelet képezi, holott a módosításra éppen az ilyen ügyek rendezésének reményében került sor. A pénzügyi tárca e témában fogant közleménye úgy is fogalmaz, a jogszabályból világosan kiderül, a külföldi kiküldötteknél mit kell járulékalapnak tekinteni. A PM szerint ez utóbbi annak figyelembevételével határozható meg, hogy mekkora volt az adott munkakörben foglalkoztatott havi átlagos alapbére a kiküldését megelőző egy év során. Ilyen adat azonban sokszor nem áll a cégek rendelkezésére, hiszen gyakran nem a magyarországi állományból küldenek ki embereket, hanem „újoncokat” toboroznak a külföldi munkára. Ilyen esetekben a kiküldetés hónapjában kapott személyi alapbér a járulékalap – véli a PM, amely szerint a szabályozás világos támpontot ad e témában.
Azt, hogy pontosan mely juttatások minősülnek személyi alapbérnek, egészen konkrétan ez a rendelet sem fogalmazza meg – veti ellen Koji László. Hozzáteszi: a jogszabályból az azonban mindenképpen kiderül, a személyi alapbér nem egyenlő az adott hónapban szerzett összes jövedelemmel. Holott számos vállalkozás a saját bőrén tapasztalta, hogy ez után igyekeznek bevasalni a cégeken „elmaradt” befizetéseket.
Az ÉVOSZ nemcsak azt sérelmezi, hogy – tíz- és százmillió forintos tételekről lévén szó – ez az eljárás több száz céget sodorhat a csőd szélére, hanem azt is, hogy az egyes adóhivatali igazgatóságok között sincs összhang: más- és másképpen állapítják meg a járulékalapot. Holott a vita lezárása érdekében az építőipari szervezet korábban már két javaslatot is tett: a minimálbér kétszeresében vagy az átlagos ágazati keresetben határozták volna meg a fizetési kötelezettség alapján.
Gyakori dilemma, hogy külföldi munkavállalás esetén mi után kell idehaza leróni a járulékokat – magyarázta lapunk kérdésére Gyuricsku Eszter, a Deloitte szakértője. Hozzátette: ha az adózó magyarországi illetősége megszűnik, akkor a kint kapott jövedelem nem is adóköteles. Ellenkező esetben az egyes juttatások más-más megítélés alá esnek, egy bónusz után például általában le kell róni a magyar tb-járulékot. Az ellenben nem vitás, rövid időszak esetén az adózó a küldő ország tb-rendszerében marad. Jövő május 1-jétől ez az időszak – az uniós szabályozás átvételével – 24 hónap lesz. KR
Szó sincs külön teherről
Ha csak az érintett cégek ötödénél jár el az APEH a vitatott módszer szerint és állapít meg öt évre visszamenőleg járulékkülönbözetet, lapunk számítása alapján máris 110-120 milliárd forintos költségvetési tételről van szó – a bírság és a késedelmi pótlék nélkül. Igen valószínűtlen azonban, hogy ez be is folyna a büdzsébe – figyelmeztet az ÉVOSZ, hiszen a cégek többségét padlóra küldené egy ekkora tétel.A PM közleményében is az szerepel: sem az APEH, sem pedig a Pénzügyminisztérium nem kíván egyetlen vállalkozói réteget sem külön teherrel sújtani. Egyelőre azonban csak remélni lehet, hogy az adóhivatal válasza is ebben a szellemben születik: az APEH ugyanis mára ígért választ mind az ÉVOSZ, mind lapunk kérdéseire.
A PM közleményében is az szerepel: sem az APEH, sem pedig a Pénzügyminisztérium nem kíván egyetlen vállalkozói réteget sem külön teherrel sújtani. Egyelőre azonban csak remélni lehet, hogy az adóhivatal válasza is ebben a szellemben születik: az APEH ugyanis mára ígért választ mind az ÉVOSZ, mind lapunk kérdéseire. -->
