Alacsony a magyar nyugdíjak vásárlóereje

Korábbi fizetésük jó részét megkapják a magyar nyugdíjasok, ennek ellenére az Európai Unión belül az életszínvonaluk csak az alsó harmadban van – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből. Az öregségi nyugdíjasok a három balti országban és öt kelet-közép-európai államban számíthatnak alacsonyabb életszínvonalra a magyarokénál a 2013-as és a 2014-es összehasonlítható adatok szerint. Vásárlóerő-paritáson számítva az átlagos bolgár öregségi nyugdíj fele­annyi, a luxemburgi vagy az osztrák viszont két és félszer annyi termék és szolgáltatás megvásárlására elegendő, mint a magyar.

Meglepő lehet, hogy néhány magasabb jövedelmű és nagyobb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országot is megelőzünk. Ennek az az oka, hogy az „aggregált helyettesítési ráta” nálunk a hetedik legmagasabb az EU-ban. (A mutató a 65–74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50–59 évesek keresetéhez.) A ráta értéke 2014-ben Magyarországon 62 százalék volt, az uniós átlagot 6 százalékponttal haladta meg. A balti államok pedig azért vannak mögöttünk a vásárlóerőn mért nyugdíjban, mert ott a korábbi jövedelmük felét se kapják meg a nyugdíjasok.

A helyzet jelentős változására nem lehet számítani, hiszen a helyettesítési ráta növekedéséhez erőteljes nyugdíjemelésre lenne szükség. Ennek mértéke azonban jelenleg a tervezett inflációhoz van szabva; a nyugdíjak 2016-ban így is 1,6 százalékkal nőttek, ami a 0,4-0,5 százalékos infláció mellett a vásárlóerő emelkedését jelenti. A 2017-es évre korábban 0,9, majd 1,6 százalékos emelést tervezett be a kormány – év közben minden bizonnyal kell pótlólagos növelés, miután az infláció ennél magasabb lesz, és azt a törvény szerint el kell érni.

Nyugdíjakra és egyéb ellátásokra 2016-ban 2,7 millió magyar között összesen 3500 milliárd forintot osztottak szét, 0,7 százalékkal többet, mint 2015-ben. A kiadások GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor 0,4 százalékponttal 10,4 százalékra süllyedt, részint az emelés mértéke miatt, részint mert az ellátottak száma 2,5 százalékkal csökkent.

Hosszabb távon azonban az elöregedés a kiadások növekedéséhez vezet. Ma a 65 év felettiek adják a teljes népesség több mint 18 százalékát, az aktív korúakhoz viszonyított eltartottsági rátájuk közel 10 százalékponttal magasabb (27,2 százalékos). Tíz éve még 16 százalék alatt maradt az idősek aránya, a rendszerváltáskor pedig ennél is alacsonyabb volt. Az öregedési index (az idős népesség aránya a 14 év alattiakhoz viszonyítva) 126 százalékra emelkedett 2016-ban. Az index 2006-ban haladta meg a 100 százalékot, és az ütem gyorsul: 2000-ben még több volt a gyermek az időskorúnál, akkor 90 százalékhoz közelített az index. Az elöregedést jelzi, hogy 2016. januárban a csaknem 2,5 millió saját jogú ellátott közül több mint 605 ezernél 2010 után állapították meg a járandóságát.

Nagy eltérések régiónként

A legmagasabb öregségi nyugdíjat tavaly – a korábbi évekhez hasonlóan – a budapestiek kapták, itt 2016. januárban átlag 143 805 forintot folyósítottak egy ellátottnak, közel 23 ezer forinttal többet az országos átlagnál. Átlag feletti nyugdíjat kaptak a Pest, a Fejér és a Komárom-Esztergom megyében élők is. Bács-Kiskun és Békés megyében viszont 12 ezer forinttal az átlag alatt volt az öregségi nyugdíj, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig a 108 ezer forintot sem érte el.