Beköszöntött a jégkorszak?

„Amikor a pénzügyi válság betört, itt minden megfagyott. Most azt mondanám, beköszöntött a jégkorszak” – jellemezte kulturális szféra finanszírozási lehetőségeit Török András, a Summa Artium Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A céget 2003-ban a Magyar Soros Alapítvány alapította azzal a céllal, hogy elősegítse az üzleti szféra és a kulturális terület együttműködését. Az igazgató szerint a gazdasági krízis néhány hónappal megkésve érte el a kulturális szektort, 2009-ben azonban érezhetővé vált az addig szponzorként jelentkező cégek kihátrálása. Ezt a cég honlapján szereplő adatok is egyértelműen mutatják: 2009-ről 2010-re a Summa Artium valamennyi mutatója romlott: például az összes bevétel 251 millióról 170,9 millió forintra esett vissza.

Az igazgató szerint a megváltozott körülményeket jól mutatja, hogy a közelgő Mecénás Napokra az idén alig van jelentkező. A november 24-én hetedik alkalommal megrendezendő eseményen a művészeteket kiemelkedő módon támogató vállalatokat és magánszemélyeket ismerik el, ezenkívül „támogatói árverésre” kínálnak több kulturális projektet. „A díjakra sem érkeztek nevezések, és szponzorok sem jelentkeztek. Egyedül a kulturális projektekben állunk jól” – jegyezte meg Török András. Kérdésünkre, hogy van-e olyan terület, amelyen még érezhető szponzori érdeklődés, azt felelte, hogy például a színházaknak nyújtható támogatások iránt van kereslet, ez ugyanis leírható a társasági adóból. „Itt is jelentkezik egy nagy veszély. A kedvezményeket ugyanis kiterjesztették a sportra is, ami a nagyobb publicitás

miatt sok szponzort elcsábított.”

Másokat pedig a különadó

riasztott el. Ilyen például az idén huszadik születésnapját ünneplő Zempléni Fesztivál, amely mögül a főtámogató, az Antenna Hungária hátrált ki. A cég a döntését a kormány által kivetett különadóval indokolta. A képzőművészeti életre is jutott egy nagy visszalépés: a 2009-ben alapított Aviva-díj és kiállítás is jobblétre szenderült. A névadó szponzor nehézzé vált anyagi helyzetére hivatkozva szállt ki az ötmillió forinttal járó elismerés finanszírozásából, amelyet ráadásul kifejezetten

fiatal – 40 év alatti – művészek kaphattak meg. (Az Aviva öszszesen 24 millió forinttal támogatta a projektet, ebben a díj mellett a kiállítás szervezéséhez szükséges pénz is benne volt.) A végtörlesztésről szóló törvény további pénzpiaci szereplőket tarthat távol a szponzorációtól.

Bár nem a Summa Artiumhoz kötődik, Török András ugyanakkor tudott pozitívumot is mondani: a Leopold Bloom képzőművészeti díjat, amelyet az ír Maurice Ward Group és a Ludwig Múzeum ACAX Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Irodája alapított. A díjra Magyarországon alkotó művészek pályázhattak korhatártól függetlenül. Az első alkalommal a 10 ezer eurós elismerést Batykó Róbert festőművész vehette át.

A Summa Artium vezetője szerint megbecsülni sem lehet, mennyivel kevesebb pénz áramlott a kulturális szektorba. Szerinte jelenleg a kulturális élet szereplőinek a belső erőforrásaikat kell átcsoportosítaniuk ahhoz, hogy átvészeljék a „jégkorszakot”. „Fejlesztési osztályokat kell létrehozni, ahol elsősorban partnereket toborznak” – fogalmazott, megjegyezve, a menedzserszemlélet meghonosítása az egyik legfontosabb feladat.

Az Aegon Magyarország a pénzügyi kilátások miatt nem tervez további vállalásokat, de a jelenlegieket folytatni kívánja. Továbbra is finanszírozzák a hárommilió forinttal járó Aegon Művészeti Díjat, amelyet kortárs író kaphat, és a kétmillió forinttal járó Társdíjat. A cég a nyeresége 0,5-1 százalékát költheti támogatásokra, amelyek nagy részét a kultúra dotálása teszi ki. Az Aegon csoport nemzetközi gyakorlatában azonban a sport szponzorálásának van nagyobb súlya – tájékoztattak.

Mézes Gergely A hektikus idők ellenére sem húzták be mindenhol a vészféket Az ING Biztosító – a Szépművészeti Múzeum főtámogatója – a Világgazdaság kérdésére közölte: vállalásaikat folyamatosan teljesítik „a hektikus idők ellenére is”. A múzeum és az ING együttműködése 2006-ban megnyílt Van Gogh-kiállítás kapcsán kezdődött, akkor az ING 100 millió forinttal támogatta a tárlat létrejöttét. Ekkor határozták el, hogy hosszú távú együttműködést alakítanak ki a múzeummal. A 2012-es Cézanne-kiállítást is hasonló mértékben támogatják.

Az Aegon Magyarország a pénzügyi kilátások miatt nem tervez további vállalásokat, de a jelenlegieket folytatni kívánja. Továbbra is finanszírozzák a hárommilió forinttal járó Aegon Művészeti Díjat, amelyet kortárs író kaphat, és a kétmillió forinttal járó Társdíjat. A cég a nyeresége 0,5-1 százalékát költheti támogatásokra, amelyek nagy részét a kultúra dotálása teszi ki. Az Aegon csoport nemzetközi gyakorlatában azonban a sport szponzorálásának van nagyobb súlya – tájékoztattak. Aggódnak a kulturális bizottságban is Általános vitára alkalmasnak tartotta a 2010. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága, melynek elnöke, L. Simon László azonban figyelmeztetett: veszélybe sodorja a magyar kultúrát, ha állami támogatása tovább csökken – írta az MTI.

Az elnök szerint a kultúra minden területén a költségvetési megtakarítások voltak jellemzők, és ha a területnek 2012-ben még kevesebb pénzzel kell gazdálkodnia, akkor a nemzeti kultúra és kulturális intézmények kerülnek veszélybe. A kultúra támogatására a 2010-es költségvetés 50,3 milliárd forintot fordított, ez 8,3 százalékkal alacsonyabb az előző évi összegnél. Ez igen jelentős csökkenés – jegyezte meg.-->