Biztosítás a bankszektornak?
Elsősorban az amerikai elnök által nemrég bejelentett banki különadónak tulajdonítják elemzők, hogy a tegnap zárult davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) sok banki vezető is támogatta egy nemzetközi válságalap létrehozását a pénzügyi szektorban. Mint ismeretes, Barack Obama 90 milliárd dollárt kíván beszedni a pénzügyi cégek mérlegfőösszegének megadóztatása révén, hogy ily módon azok is hozzájáruljanak a válságkezelés költségeihez. Hasonló tervek a világ számos más országában is megfogalmazódtak, de a bankszektor képviselői mindeddig határozottan tiltakoztak ellenük.
Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezérigazgatója Davosban úgy fogalmazott: európai szintű bankmentő alapot kellene létrehozni, és ennek költségét nagyrészt a pénzügyi szektornak kellene állnia. Ackermann – a pénzügyi vezetők részvételével tartott bizottsági viták tapasztalatait összegezve – hangsúlyozta, hogy valamit sürgősen tenni kell a pénzügyi szféra iránti bizalom helyreállításáért. Szigorúbb tőkemegfelelési mutatók, jobb likviditásmenedzsment és jobb piaci infrastruktúra kellene, továbbá annak biztosítása, hogy a csődbe jutó bankokat gyorsan és a rendszer egészének veszélyeztetése nélkül fel lehessen számolni. Hasonlóan nyilatkozott a WEF-en Bob Diamond, a Barclays elnöke. Szerinte minden G20-ország szeretne valamiféle biztosítási rendszert létrehozni a jövőbeni bankcsődök kezelésére. A pénzügyi szféra fogadókész lenne erre, és azt szeretné, ha globális megoldás és ezen keresztül egyenlő versenyfeltételek jönnének létre.
A banki vezetők állásfoglalása nyomán alighanem megélénkülnek a banki adók bevezetésével kapcsolatos nemzetközi egyeztetések. Jaime Caruana, a jegyban-kok jegybankjaként emlegetett BIS vezérigazgatója szerint egy globális banki adó bevezetését logikus lenne Európában kezdeni. A davosi fórum résztvevői közül sokan – így az „új Bretton Woodst” követelő Nicolas Sarkozy francia elnök, Jean-Claude Trichet EKB-elnök vagy Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató – sürgették a kormányok, jegybankok és felügyeletek együttműködését.
Ugyanakkor a szakértők nagyon is kérdésesnek tartják, hogy sikerül a G20 keretében vagy más fórumokon világszintű egyezséget kialakítani akár egy banki adóról és az abból finanszírozandó válságkezelési alapról, akár a pénzügyi szektor egyéb szabá-lyairól. Ezt erősítik meg azok a bejelentések, amelyek szerint egyes államok a globális összefogás nehézsége miatt a saját szakállukra vezetnek be újabb és újabb szigorításokat. Az Egyesült Államokban nemrég vetették fel a kereskedelmi bankok méretét és tevékenységi körét korlátozó úgynevezett Volcker-szabályt, kiváltva ezzel több, globális szabályozást sürgető európai ország rosszallását. Werner Faymann osztrák pénzügyminiszter pedig február 22-ére hívta össze azt a bankárcsúcsot, amelyen a tervezett – Ausztriára korlátozódó – banki különadóról egyeztetnének. TG
Takarékossági fogadalmakat tesznek a kormányok
Adjanak egy esélyt Görögországnak – kérte a befektetőket Jorgosz Papandreu miniszterelnök, aki a davosi fórumon ismét igyekezett meggyőzni a világot a kormánya által vállalt takarékossági program hatékonyságáról. A nemrég az EU elé terjesztett csomag értelmében 2012-re a mostani 12,7-ről a GDP 3 százalékára csökkenne a görög deficit.A fiskális fegyelem kérdésére a davosi fórum több más résztvevője is kitért. David Cameron brit ellenzéki vezető üzletemberek előtt beszélve kijelentette: hatalomra kerülésük esetén a toryk azonnal megkezdenék az államháztartási hiány csökkentését. E nélkül fennáll a veszélye annak, hogy a hitelminősítő cégek – az elmúlt hetekben elhangzott fenyegetéseiket beváltva – rontják a brit adósságok besorolását.
Elena Salgado spanyol pénzügyminiszter pénteken tett közzé tervet a költségvetési hiány drasztikus lefaragására. A csomag célja, hogy Madrid elkerülhesse a Görögországot sújtó pénzpiaci retorziókat. A kabinet 50 milliárd euróval kívánja lefaragni 2013-ra a deficitet, és 65-ről 67 évre emelné a nyugdíjkorhatárt.
A fiskális fegyelem kérdésére a davosi fórum több más résztvevője is kitért. David Cameron brit ellenzéki vezető üzletemberek előtt beszélve kijelentette: hatalomra kerülésük esetén a toryk azonnal megkezdenék az államháztartási hiány csökkentését. E nélkül fennáll a veszélye annak, hogy a hitelminősítő cégek – az elmúlt hetekben elhangzott fenyegetéseiket beváltva – rontják a brit adósságok besorolását.
Elena Salgado spanyol pénzügyminiszter pénteken tett közzé tervet a költségvetési hiány drasztikus lefaragására. A csomag célja, hogy Madrid elkerülhesse a Görögországot sújtó pénzpiaci retorziókat. A kabinet 50 milliárd euróval kívánja lefaragni 2013-ra a deficitet, és 65-ről 67 évre emelné a nyugdíjkorhatárt.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.