Budapestre zúdultak az uniós pénzek az ország többi része helyett

Magyarország legfejlettebb régiójának jutott a legtöbb pénz az előző uniós ciklusból – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss kutatásából. Az EU-transzfereket ugyan legnagyobb mértékben a Közép-Magyarország régióban használták fel, de a támogatásokból az elmaradottabb régiók is számottevően részesültek. Annyi pénz azonban mégsem jutott, amennyi a felzárkózásukat segítette volna.

A Közép-Magyarország régióban az egy főre eső GDP jelentősen meghaladja az ország többi részének átlagát – valamint kismértékben az EU-átlagot is –, és jelentős növekedést mutatott 2006 és 2013 között. Ebben az MNB szerint szerepe lehetett a régióhoz tartozó Budapesten megvalósuló óriási infrastrukturális és közlekedési beruházásoknak, például a 4-es metró vagy az M0-s körgyűrű meghosszabbításának.

Az egy főre eső GDP-ben elmaradottabb régiók is jelentős összegeket kaptak, amelyek átlagos értéke a 2013-as GDP arányában 30 százalékot tett ki. Ennek ellenére a fejletlenebb országrészekben az egy főre jutó GDP az elmúlt években folyamatosan az EU-átlag 40 százaléka körül alakult, vagyis a támogatások felhasználása ellenére sem emelkedett jelentősen.

Az egy főre eső GDP szempontjából az ország második és harmadik legfejlettebb régiója – Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl az EU-átlag 60 százalékát hozza – a GDP-jük arányában átlagosan kevesebb EU-forrást kapott. Ennek ellenére nagyobb mértékben zárkóztak fel az EU átlagához, mint az elmaradottabbak. Az MNB szerint a felzárkózásra jelentős befolyással lehetett a válság is, így könnyen elképzelhető, hogy az elmaradott régiók a kis növekedés helyett EU-transzferek nélkül komolyabb lemaradást produkáltak volna.

Annak ellenére, hogy a kohéziós alapok felhasználása hasonlóan alakult a kelet-közép-európai régióban, a beérkezett uniós források GDP-arányos felhasználása Magyarországon számottevően meghaladja a többi országét, amihez nagyobb részben az állam, kisebb részben a magánszektor transzferei járulnak hozzá. Az uniós források felhasználása ugyanakkor a régióban Magyarországon volt a legegyenetlenebb: a költségvetési periódus elején viszonylag lassan indult be a források felhasználása, később fokozatosan emelkedett, és 2014-ben már meghaladta a GDP 6 százalékát.

Magyarországon a tőketranszferek az állami és a magánszektor beruházásaiban is nagyobb szerepet játszottak a régiós országokban jellemzőnél. Az EU-tól származó tőketranszferek Magyarországon az állami beruházások 40-50 százalékát tették ki az elmúlt években (a régióban 20-30 százalék), ami egyfelől kedvező, mert a költségvetési helyzet romlása nélkül valósultak meg a beruházások, másfelől negatív, mert az állami beruházások átlagosan a GDP 4 százalékát tették ki 2007–2014 között, ami számottevően elmarad a magánszektor 17 százalékos átlagos értékétől.

Az MNB decemberi előrejelzése szerint az uniós támogatások (mezőgazdasági támogatások nélkül) a GDP 6 százalékáról annak 2,5 százaléka alá csökkenhetnek, azaz nominálisan az 1000 milliárd forintot is meghaladhatja a visszaesés. A csökkenés nagyobb része az államháztartást érinti, de jelentősen esik a magánszektor által igénybe vett összeg is.