Tartósan külső források nélkül

Ismét nem vett igénybe külső forrást a magyar gazdaság az idei második negyedévben. A Magyar Nemzeti Bank fizetésimérleg-adatai szerint 806 millió eurós finanszírozási többlet keletkezett a gazdaságban, ez a szezonális hatások kiszűrésével a GDP 2,8 százaléka. Az utóbbi négy negyedévben folyamatosan 2 százalék felett van a mutató, amely a válság előtt jellemzően –6 százalék körül mozgott. 2008 vége óta azonban több tényező is a pozitív tartományba tolja a külső egyensúlyi mutatót. Egyrészt a reálgazdaság, azaz a külkereskedelmi egyenleg a korábbi hiány helyett jelentős többletbe fordult. Ez az idei első fél évben (a szolgáltatások kereskedelmét is beleszámítva) 3,6 milliárd euró.

A válság miatt csökkenő profitok nyomán a jövedelmi egyenleg is lényegesen javult a korábbi évekhez képest, bár a 2009-esnél már valamivel nagyobb ezen a soron a hiány. Az első két negyedben 1350 millió euró áramlott ki ezen a soron. Az EU-források nagyjából annyival javították az egyenlegünket a negyedév alatt, amennyi a többlet volt, ennek durván fele-fele volt a folyó és a tőketranszfer. A külső többlet kialakulására korábban is számítottak szakértők, hiszen a másik oldalról ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság törleszti a külső adósságállományát. Ez abból a szempontból jó hír, hogy az ország fokozott pénzügyi sérülékenysége valamelyest mérséklődik. Ám később , a belső kereslet élénkülésével eltűnhet a többlet, de a korábbi, óriási mértékű hiány kialakulására a következő években nem kell számítani. Ezt a külső források beszűkülése és megdrágulása sem teszi számunkra lehetővé.

Eközben megérkeztek az első reálgazdasági adatok az idei második fél évről is. Már júliusban megtört a korábban élénk külső kereslet, s ez az idei leggyengébb külkereskedelmi számokat eredményezte. A kivitelben tavaly november óta a leglassabb, 12,7 százalékos bővülést mutatta ki a KSH, miközben az import az előző hónappal megegyező, 14,5 százalékos ütemben növekedett. BD