Simicska biztosra megy, mindenki másnál olcsóbban építene autópályát a Közgép

Versenytársaihoz képest egyharmaddal kevesebbért építené meg az M4-es autópályának a magyar–román országhatártól Berettyóújfaluig tartó 27 kilométeres szakaszát és az arra eső műtárgyakat a Közgép és partnere, az olasz Itinera cég. A Világgazdaság birtokába került adatok szerint ugyanis a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép és az Itinera párosának ajánlata 58 milliárd forintról szólt, és itt ketté is szakadnak a pályázatok. A következő legalacsonyabb árat az utóbbi idők legtöbb beruházását elvivő, Hódút-Duna Aszfalt-A-Híd konzorcium tette, a magyar hármas csaknem 83 milliárd forintért vállalná a munkát, a francia tulajdonú Colas Hugária és a Colas Közlekedés Építő 84 milliárdért, a szlovák és a cseh cégekkel (Doprostav, Subterra) együtt pályázó út- és vasútépítéssel is foglalkozó lábatlani Dömper Kft. pedig 87 milliárd forintért építené meg az M4-es autópálya keleti végét.

A Közgép egy nagy olaszországi céggel szövetkezett: az ingatlanfejlesztéssel és építőipari szolgáltatásokat foglalkozó Itinera 2900 főt foglalkoztat, tavalyi árbevétel pedig 719 millió euró volt. A társaság referenciái között közút-, vasút- és vasútialagút-, valamint gátépítés is szerepel, de az utóbbi időben a magasépítésben is megjelent.

A Itinera az Olaszország második legnagyobb autópálya-üzemeltetőjének számító Gruppo Gavio része. A Rómában és Torinóban is székhellyel rendelkező csoport Olaszországban 1460 kilométer autópályát üzemeltet – ez a teljes olaszországi sztrádahálózat 18 százaléka –, Brazíliában pedig 1860 kilométert. Emellett a Gruppo Gavio például a genovai és a trieszti kikötő üzemeltetője is. A közúti, vasúti, illetve kikötői infrastruktúra-fejlesztésen túl a cég az energiaszektorban is érdekelt. Az összesen 5600 főt foglalkoztató társaság tavalyi bevétele 3,4 milliárd euró volt. Az olasz cég a régióban például Romániában is jelen van, ahol a kartellvizsgálattal is megregulázott  útépítési piacon több beruházásban is részt vett.

Az ajánlati ár alapján tehát a Közgép–Itinera-páros lenne a nyerő, a nemrég módosított közbeszerzési törvény szerint azonban nem feltétlenül a legjobb árajánlatot benyújtót kell kihozni nyertesként, hanem az összességében legjobb ajánlattevőt. A Közgép–Itinera azonban a második legnagyobb súllyal szereplő környezetterhelési értékben is a legjobb ajánlatot tette. Ennél a szempontnál kell az ajánlattevőnek kifejteni, hogy a beruházás helyszínéhez képest hol helyezkedik el az aszfaltkeverő, de az egyéb szén-monoxid-terhelést – például a szállító járművek környezetterhelését – is itt kell a pályázóknak bemutatniuk. Ahogyan az ajánlati árnál, úgy ennél a szempontnál is a Hódút-Duna Aszfalt-A-Híd követte a Közgép–Itinera párost. A további szakmai elvárások az előbbieknél lényegesen kisebb súlyt képviselnek az elbírálás során, és ezekre a cégek hasonló pontokat szereztek, ahogyan a szakemberek mellett a hátrányos helyzetű munkavállalókat is mindegyik cég ki tudná állítani.

A zászló tehát az összpontszámok alapján is a Közgép–Itinera párosnak áll, körülbelül egyötöddel előzve a legfőbb konkurenseket.

Az sem a közbeszerzési pályázat felhívásából, sem később nem derült ki, hogy az állam mekkorára becsüli a beruházás összegét, ezt az ajánlatkérő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem kívánta megadni. Az viszont az ajánlattételi felhívásban is szerepel, hogy az építkezést uniós alapokból (IKOP) kívánja finanszírozni. A forrás hiányára is nehezen hivatkozhatnak a későbbiekben a pályázatot bírálók. Arra azonban volt már példa, hogy a pályázaton vesztesek irreálisan alacsony árajánlat miatt kezdeményeztek eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Tekintettel arra, hogy az M4 említett szakasza teljesen sík terepen halad, a Közgép–Itinera kilométerenként 2,1 milliárd forintos ajánlata nehezebben volna ilyennek tekinthető.

Az viszont tény, hogy a Közgép épített már ennél drágábban is, például az M4-es félbemaradt Abony–Fegyvernek közötti szakaszát kilométerenként 3,79 milliárd forintért vállalta. Igaz, hogy ezért a pénzért már egy új Tisza-hidat is felépítettek volna, hogy az autópálya átszelhesse a folyót és árterét. A beruházás költsége kapcsán két évvel ezelőtt kialakult vitában Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy a 2004-ben és 2009-ben is 2,1 milliárdos autópálya-építési átlagár 2013-ra 2,3 milliárdra nőtt. Az elmúlt években pedig az alacsony infláció nem nagyon dobhatott az árakon.