A friss adatok azt mutatják, hogy egyre kritikusabb a munkaerőhiány Magyarországon: 2016 első negyedévében a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 36 ezer, a költségvetési intézményeknél 14,5 ezer állás várt betöltésre. Előbbi közel 9 ezres, mintegy 33 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Így a versenyszférában ez év első negyedévében száz álláshelyre 1,7 olyan pozíció jutott, amelyre jelentkezőt vártak a cégek.
MGYOSZ: a hatékonyság a kulcs
A munkaerőhiánynak az elvándorlás mellett főként demográfiai okai vannak, a születésszám csökkenése miatt évente több tízezerrel kevesebben kerülnek munkaképes korba, mint néhány évtizeddel ezelőtt, és évente jóval többen mennek nyugdíjba, mint ahányan megjelennek a munkaerőpiacon – fejtette ki az M1-nek Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a héten adott interjújában. A Videoton Holding Zrt. vezérigazgatói posztját is betöltő cégvezető szerint messze nem a külföldi vendégmunkások alkalmazása a megoldás, hanem a hatékonyság javításában van a legnagyobb tartalék, példaként említette a munkafolyamatok optimalizálását a számítástechnika, a robotizálás eszközeivel. A munkaerőpótlás másik forrása lehet a közmunkások egy részének átirányítása a valódi munkaerőpiacra. Az oktatás is sokat tehet azért, hogy a leszakadó rétegek ne termelődjenek újra – tette hozzá Lakatos Péter.A feldolgozóiparban az üres álláshelyek megfigyelésének kezdete óta eltelt, közel egy évtizedben még soha nem volt ilyen magas az üres állások száma – hangsúlyozta a KSH. A 660 ezer fővel a legnagyobb foglalkoztatónak minősülő feldolgozóipar vállalkozásainál 2,1 százalék volt a betöltésre váró helyek aránya, ami több mint 14 ezer állást jelentett. Ezen belül a legtöbb munkavállaló – közel 2,6 ezer – a járműgyártás alágazatból hiányzott, ahol jellemzően műszaki értelmiségieket, illetve szalagmunkásokat kerestek. Az üres álláshelyek aránya a számítógépeket és elektronikai berendezéseket gyártó cégeknél volt a legmagasabb, itt százból 4 hely várt betöltésre. Az alkalmazotti létszámot tekintve második legnagyobb nemzetgazdasági ág, a kereskedelem és a gépjárműjavítás 3,8 ezer embert tudott volna azonnal felvenni. A szektorban 2014 óta növekszik a munkaerőhiány, és a tendenciát a 2015 első negyedévétől érvényes vasárnapi boltbezárás sem törte meg.
A betöltetlen állások aránya viszont az informatikai és kommunikációs szektorban volt a legmagasabb, a versenyszféra átlagának több mint kétszerese, ami az ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozó cégeknél 2,9 ezer üres álláshelyet jelentett, azaz száz álláshelyből 3,5 állásra vártak jelentkezőt. Valószínűleg ennél jóval nagyobb a hiány a valóságban, hiszen a fejlesztési tárca által kezdeményezett tavalyi ágazati felmérésből az derült ki, hogy 22 ezer betöltetlen informatikai álláshelyről beszélhetünk Magyarországon. Az óriási különbség oka az, hogy a cégek leginkább az egyszerű fizikai és betanított munkát igénylő állásokat jelentik be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak, valamint azokat, amelyekkel kapcsolatban valamilyen állami támogatást remélnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.