EU-pénzek: régiós kihívások
„Boldog beteljesülés, a sikeres felzárkózás, a fejlődés bizonyítéka a januári változás, noha nagyon is megértem, hogy a vállalkozásoknak jobban tetszik a jelenleg elérhető 25 százalékos támogatási intenzitás” – kommentálta a hírt Balázs Péter, Magyarország első EU-biztosa, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára. Szerinte a Magyarországon jelenleg működő, hét tervezési-statisztikai régióra épülő rendszer megszilárdult, sokkal kezelhetőbb, mint a megyerendszer. Az EU szívesebben látta volna, ha politikai szerephez is jutnak a régiók, ám a politika ezt megakadályozta. Már az is nagy szó, hogy létrejöhettek ezek a tervezési-statisztikai régiók – mondta –, hiszen a köztudatban annyira rögzült a megyerendszer. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy európai összehasonlításban még ezek a régiók is kicsik; igazából három-négy lenne az ideális. Balázs Péter szerint – ha még nincs – érdemes lenne stratégiát kidolgozni Közép-Magyarország számára a kohéziós politika I. célkitűzéséből a II. célkitűzésbe való átmenet könnyebb elviselésére, a II. célkitűzés támogatási lehetőségeinek hatékony kihasználására. Ráadásul a regionális fejlődési tendencia Európában a versenyképességi pólusok irányába mutat, így még az sem zártható ki, hogy a központi régió egyszer majd Székesfehérvárig és Kecskemétig terjed.
Az EU kohéziós politikájának célkitűzései közül az első a legelmaradottabb, az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) EU-átlagának 75 százalékát el nem érő tagországok és régiók felzárkózásának gyorsítását szolgálja. A 307,6 milliárd eurónyi kohéziós politikai előirányzat 81,7 százalékát, 251,3 milliárd eurót szán az EU erre a célkitűzésre 2007–13-ban. Magyarországról hat régió: Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl tartozik ide.
A második célkitűzés feladata a regionális versenyképesség és foglalkoztatás erősítése. Az EU fejlettebb tagállamai és régiói tartoznak ide, s a teljes uniós kohéziós keret 15,8 százalékát – 48,8 milliárd eurót – kaphatnak meg támogatásként 2007–13-ban. Magyar részről a központi régiót, Közép-Magyarországot a költségvetési időszak végére átvezetik ebbe a célkitűzési körbe.
A harmadik, „Európai területi együttműködés célkitűzés” a kohéziós büdzsé 2,5 százalékával, 7,5 milliárd euróval gazdálkodik 2007–13 között a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések támogatásában.
Ami a központi régiót illeti, az Európai Bizottság a magyar kormány kérésére döntött Közép-Magyarország kivételes kezeléséről. Az EU brüsszeli végrehajtó testülete 2006-ban tájékoztatta a kormányt arról, hogy Közép-Magyarországon belül Budapest esetében 2010. december 31-ig 25, 2011. január 1-jétől pedig 10 százalékos lesz a támogatás felső határa, mert az egy főre jutó GDP itt elérte az EU-átlag 116 százalékát. Brüsszel egyidejűleg azt is közölte, hogy Pest megye számára 30 százalékos felső határt javasoltak a 2007–13-as időszak teljes hosszára, mivel ott az egy főre jutó GDP az EU-átlag 47,3 százaléka.
A kivételes uniós bánásmód elrendelésére alighanem hatással volt az is, hogy Pest megye részéről több sikertele kísérlet volt is a Budapestről való leválás elérésére. A központi régió enélkül az egy főre jutó GDP alapján teljes egészében már most a második célkitűzés alá tartozna, s nem juthatna hozzá a Pest megye számára különösen fontos felzárkóztatási pénzekhez.
Magyarországnak komolyan fontolóra kellene venni a régióbesorolás megváltoztatását, hogy kész tervekkel állhasson az Európai Bizottság illetékesei elé a 2014-től induló pénzügyi perspektívával kapcsolatos előzetes konzultációkon. Ez már Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) adjunktusának a véleménye. Szerinte a régiófelosztás nincs kőbe vésve, nem példa nélküli az EU-ban a régiós struktúra megváltoztatása. Írország 2000-ben gazdasági-társadalmi hatásokra hivatkozva elérte, hogy az addigi egy helyett két régióként kezeljék, így sikerült megtartania az EU-forrásokat. A budapesti vállalati technológiafejlesztési beruházásoknál a 10 százalékos támogatási intenzitás akár a válság következményeire hivatkozva is növelhető, hiszen köztudott, hogy a krízis különösen súlyosan érintette a központi régió kisvállalkozásait. Másfelől, Pest megye érdekében azon is érdemes lenne elgondolkozni, hogy Budapest önálló régió legyen – jegyezte meg a BCE adjunktusa. Erre szintén van példa az EU-ban, elég utalni a 2004-ben csatlakozott országok fővárosai közül Pozsonyra, Prágára, de hasonló a helyzet Madrid, Róma és London esetében is. Magyarországon jelenleg nemcsak Pest megye szenved a jelenlegi régióbesorolás miatt, hanem a Balaton térsége is, amely jelenleg három régióhoz tartozik – jegyezte meg Nagy Sándor Gyula.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.