ÁSZ: az államnak megéri a turizmust támogatni

Miután a turizmus egyszerre több gazdaságstratégiai cél elérését is elősegíti, az utóbbi tíz évben a kormányok kiemelt fontosságú feladatként kezelték fejlesztését. A cél a nagyobb fajlagos bevétel elérése és a komolyabb turisztikai kapacitásokkal még nem rendelkező térségek turizmusának ösztönzése.

A megvalósult fejlesztések hatásaival, hatékonyságával eddig kevés vizsgálat foglalkozott. A tanulmány készítői tíz turisztikai fejlesztéssel kapcsolatban célzott kutatást is folytattak, melyet egy úgynevezett követő vizsgálattal is kiegészítettek. Így konkrét következtetéseket tudtak megfogalmazni a turisztikai beruházások térségi és nemzetgazdasági hatásairól konkrét. A kutatás során tapasztaltak alátámasztották annak a széles körben vallott nézetnek a helyességét, hogy a turizmust is kiszolgáló infrastruktúra-fejlesztésekhez és az országimázst alakító, javító marketing tevékenységhez célszerű közpénzekből is hozzájárulni, mivel számos olyan külső körülmény társul hozzá, amely csupán az állam részvételével valósulhat meg eredményesen. Az állami, közösségi beavatkozás ezen a területen elkerülhetetlenül szükséges.

A kutatás igazolta, hogy az egymást követő turisztikai fejlesztési programok projektjei a településeken és nemzetgazdasági szinten egyaránt, adatokkal bizonyított jelentős multiplikátor-hatásokkal jártak együtt. Ezek a hatások a vállalkozói jövedelemtermelésben, a foglalkoztatásban, az állami költségvetési bevételekben és a helyi adóbevételekben egyaránt megmutatkoznak.

A kutatásba bevont turisztikai fejlesztések beruházási multiplikátor együtthatója átlagosan 2,49, ezen belül a fürdő és vonzerőfejlesztés 3,21, a szállodáké 1,33 volt. A vizsgált létesítmények által elnyert 100 forint támogatás 664 forint beruházási értéket indukált. A turisztikai létesítmények árbevételük 15-24 százalékát közvetlen adóként befizetik a központi költségvetésbe és a helyi önkormányzatnak – utóbbiak az összes befizetett adó hozzávetőleg 20 százalékát kapják meg.

A fejlesztések eredményeképpen átadott fürdők, wellness hotelek a 21. századi technikát és szolgáltatási színvonalat képviselik Magyarország vidéki városaiban, ami ösztönzőleg hat a települések fejlődésére, a helyi és környező régiók lakosainak kulturált szabadidő eltöltésére, és jelentős vállalkozói tőkét von be a turisztikai infrastruktúra fejlesztésébe. Ezeket a fejlesztéseket állami támogatással is érdemes ösztönözni.

A jelentés továbbá kitér arra is, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás fejlesztésére fordított összegek – a tovagyűrűző hatások figyelembe vételével – a GDP-termelés tekintetében a nemzetgazdasági átlagnál jóval nagyobb hatékonysággal hasznosulnak 2005-2010 között.