Drága lehet a vasárnapi nyitva tartás

Az új munka törvénykönyvének értelmében a jövőben a pihenőidő összevont kiadása még önmagában nem jogosítja fel a munkáltatót arra, hogy a munkavállalókat vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre ossza be. Ezt ugyanis csak bizonyos esetekben rendelheti el. Ilyen például a megszakítás nélküli, több műszakos vagy idényjellegű tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató vagy az, amely társadalmi közszükségletet elégít ki.

Szintén az új jogszabály értelmében megszűnik viszont a több műszakos munkarend, helyébe a több műszakos tevékenység lép. Nem világos ugyanakkor, hogy a jogszabály mit ért pontosan tevékenység alatt – vetette fel a kérdést Czeglédy Edina. A Noerr és Társai Ügyvédi Iroda munkajogi csoportjának vezetője kifejtette: a kereskedelmi egységek esetében kérdéses, hogy például a bolt vagy raktár rendezése ennek minősül-e.

A felvetés azért fontos, mert a jogszabály kimondja: csak akkor van szó több műszakos tevékenységről, ha a munkáltató heti működése eléri vagy meghaladja a 80 órát. Ha munkáltató működése ezt nem éri el, a vasárnapi munkavégzés nem tekinthető rendes munkaidejű munkának – állítja Czeglédy. Így csak rendkívüli munkavégzésre hívhatják be a dolgozókat, vagy – a pihenőnapon való munkavégzés szabálya miatt – 100 százalékos pótlékot kell fizetni a munkavállalónak. Lehetőség lenne rendes munkaidőben foglalkoztatni olyan részmunkaidős dolgozókat, akiket kizárólag szombati vagy vasárnapi munkavégzésre vettek fel, de mindegyik lehetőség költségnövekedést jelentene a munkáltatónak.

A változás elsősorban a plázákban működő egységeket

érintheti hátrányosan. Az ilyen üzleteket ugyanis rendszerint a helyiséget bérbeadó ingatlanhasznosítóval kötött szerződés kötelezi a vasárnapi nyitva tartásra. Más, vasárnap is működő helyeket nem érint a változás.

Bíróságon derülhet ki

Jogértelmezési kérdésről van szó Homicskó Árpád szerint is. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa lapunknak kifejtette: nem látni, hogy a jogszabály hogyan alkalmazandó, és kérdéses, hogy egy jogvitában a bíróság kinek adna igazat.

Braunmüller Lajos Bíróságon derülhet ki Jogértelmezési kérdésről van szó Homicskó Árpád szerint is. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa lapunknak kifejtette: nem látni, hogy a jogszabály hogyan alkalmazandó, és kérdéses, hogy egy jogvitában a bíróság kinek adna igazat.-->