A fejlesztéseken spórolnak

Drámai szinten mérsékli az infrastruktúra-fejlesztés kiadásait több nyugat-európai ország, hogy tartani tudja hiánycsökkentési terveit. A francia, a brit és a spanyol kormány egyaránt sorra állítja le vagy függeszti fel a beruházásokat. A közvetlen nyereség egyértelmű, az azonban nem biztos, hogy a hosszú távú eredmény pozitív lesz – írja elemzésében a Le Monde.

Egyes esetekben túl is lőttek a célon: Spanyolországban például annyi megszorítást vezettek be, hogy a kormány már most gondolkozik az enyhítésen. Ez politikai szempontból is érthető, hiszen 115 ezer alkalmazottat érint közvetlenül és több mint 1,1 milliót közvetetten az állami kiadáscsökkentés. Az infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó nagyobb cégek már eddig is komoly visszaesést szenvedtek el, a későbbi adatok pedig még rosszabbak lehetnek. José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök hétfőn jelentette be, a legfrissebb gazdasági mutatók megvizsgálása után döntenek arról, nem voltak-e a lépések túl szigorúak, megengedhető-e néhány nagyberuházás újraindítása. Addig azonban mintegy kétszáz infrastrukturális projekt munkálatait állítják le vagy szüneteltetik egy ideig, s egyelőre új vasúti és közúti fejlesztések sem várhatók az ibériai országban. Egyedül a légi közlekedés, valamint a nagy sebességű TGV vasútvonalak támogatása marad mindenképp védett.

Az új brit kormány szintén keményen spórol, júliusban tizenkét projektet állítottak le, és további tizenkettőt függesztettek fel. Így rövid távon 10,5 milliárd font szabadult fel, ám a végleg leállított beruházások összértéke csupán kétmilliárd. A közlekedési infrastruktúra viszonylagos védettséget élvez, de ez a szektor sem menekülhetett: felhagytak a Heathrow, a Gatwick és a Stansted repülőtér bővítésével. Szűkítették az iskolaépítési programot, kevesebb új börtönt létesítenek, mint amennyit terveztek, de várni kell több új kórházra és a Stonehenge melletti turisztikai központra is. Franciaország vezetői inkább a projektek ideiglenes felfüggesztését választják, csupán két beruházást állítottak le teljesen. Több olyan is van azonban, amelyeknél – bár nem mondták ki hivatalosan a leállítást – olyan bizonytalan az újrakezdési időpont, hogy kvázi „elfekvőnek” tekinthetők. Néhány nagyobb befektetést azonban még így is támogatnak: egy tegnapi kormánydöntés szerint például a következő négy évben öszszesen 1,35 milliárd eurót kap a megújuló energiaforrások és bioüzemanyagok használatát elősegítő projekt. Korábban Jean-Louis Borloo környezetvédelmi miniszter bemutatott egy 2030-ig szóló fejlesztési tervet is, ám ezt a gazdaság több szereplője bírálja azért, mert csupán korábban is ismert elvárásokat összegez.

Magyarországon az új kormány 700 kiemelt és nagyprojektet vont felülvizsgálat alá hivatalba lépése óta. Ezek közül Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter közlése szerint a kormány döntése értelmében 17 projektet vonnak vissza 40 milliárd forintos támogatási összeggel, s további 61 – összesen 436 milliárd forint megítélt EU-támogatással rendelkező – projektnél rendeltek el tartalmi felülvizsgálatot. Szerettünk volna többet is megtudni a kormánydöntés részleteiről, ám kérdéseinkre nem kaptunk választ az illetékes tárcától. Megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget és a kormányszóvivőt is, akik visszairányítottak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz. A tárca egy korábbi – még a kormánydöntés előtt – lapunk részére megküldött tájékoztatásában nem szerepelt egy szó sem a deficitcsökkentésről. Közlésük szerint a projekt-felülvizsgálat célja az, hogy „kiszűrje azokat az uniós forrásokból fizetni szándékozott felesleges presztízs- vagy fenntarthatatlan finanszírozású beruházásokat, amelyek indokolatlanul vonnak el forrásokat egyéb – elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások számára nyitott – pályázati konstrukcióktól”. Azon kérdésünkre, hogy a felülvizsgálat eredményeként felszabaduló uniós forrást mire kívánják felhasználni, a következő választ kaptuk a szaktárcától: „ha a kormány úgy látja, hogy a munkahelyteremtés és a kis- és középvállalkozások támogatása szempontjából máshol jobb helye van az EU-pénzeknek, akkor megteszi a szükséges lépéseket a jogállami és az uniós szabályok nyújtotta kereteken belül” az átcsoportosításra. VG

A francia vonatokat az egész világ csodálta, a közlekedési rendszer a legfejlettebbek egyike volt, de nem maradt motiváció a befektetésre – mondta például Olivier Deleu közlekedésügyi tanácsadó. Francois Rachline, az Institut Montaigne igazgatója figyelmeztetett: a következő generációknak kell a hatalmas számlát megfizetniük, ha nem keresnek új módszereket a takarékosságra. Simon Tilford, a brit Center for Economic Reform közgazdásza szerint félő, hogy a kiadáscsökkentéseket rossz területeken valósítják meg. Az infrastrukturális beruházások ugyanis hatékony élénkítő tényezők lehetnek.

A francia vonatokat az egész világ csodálta, a közlekedési rendszer a legfejlettebbek egyike volt, de nem maradt motiváció a befektetésre – mondta például Olivier Deleu közlekedésügyi tanácsadó. Francois Rachline, az Institut Montaigne igazgatója figyelmeztetett: a következő generációknak kell a hatalmas számlát megfizetniük, ha nem keresnek új módszereket a takarékosságra. Simon Tilford, a brit Center for Economic Reform közgazdásza szerint félő, hogy a kiadáscsökkentéseket rossz területeken valósítják meg. Az infrastrukturális beruházások ugyanis hatékony élénkítő tényezők lehetnek.-->