Világgazdaság Online

Nem változott Magyarország korrupciós megítélése. Egy lépéssel feljebb került ugyan a világranglistán, de változatlanul a középmezőnyben, a 46. helyen rostokol Bahrein és a Zöld-foki-szigetek társaságában a Transparency International (TI) idei korrupcióérzékelési indexe alapján. A listán Új-Zéland, Dánia, Szingapúr és Svédország foglalja el az első négy helyet 9 fölötti pontszámmal, míg Burma, Afganisztán és Szomália zárja a sort 1,5 alatti indexszel.

Magyarország helyzete a kelet-közép-európai régióban annyiban javult, hogy a tavaly bennünket megelőző Csehország jó pár hellyel visszacsúszott mögénk, a volt szocialista államok közül pedig csak Észtország és Szlovénia végzett előttünk. Igaz, az utóbbiak meglehetősen elhúztak tőlünk, a 27. helyet foglalják el 6,6 ponttal, hazánk 5,1 pontjával szemben.

A TI Magyarország már tavaly riadót fújt, amikor hazánk nyolc hellyel hátrált vissza a 180 államot vizsgáló globális listán. Mint akkor, most is hangsúlyozta: a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer változatlanul a hazai korrupció melegágya. A visszaéléseket csak ritkán követi felelősségre vonás, ez azt a szemléletet erősíti, hogy a korrupt magatartás, ügyintézés és üzletvitel nem kockázatos Magyarországon. A szoros kapcsolati hálókon keresztül megvalósított korrupt tranzakciók pedig a válságból való kilábalás és a gazdasági növekedés gátjává váltak. A válságkövetkezmények enyhítésének elengedhetetlen feltétele lenne a korrupció elleni hatékony fellépés.

Ismeretes: a korrupció elleni kormányzati feladatokat még 2007 nyarán rögzítette a kabinet. A lassan két éve elkészült, bár el nem fogadott stratégia a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóságára, a közbeszerzés átfogó reformjára, a fejlesztési forrásokra, valamint a hatósági engedélyezés megtisztítására koncentrál.
Mivel a párt- és kampányfinanszírozás megújítását célzó kezdeményezések hiábavalónak bizonyultak, a TI és a Freedom House Europe kidolgozott egy kampányfinanszírozási törvényjavaslatot, amelyben egyebek közt szigorúan ellenőrzött kampányszámlát, hatvannapos kampányidőszakot, jelöltenként 5 millió forintos kampányköltési összeget javasol. A civil kezdeményezés azt szerette volna elérni, hogy a jövő évi választási kampány már az új törvénynek megfelelően, tiszta keretek között folyjék. Ám az egyeztetések nem vezettek eredményre, a civilek kiszálltak, a parlamenti pártokra hagyták a huzavonát.

Időközben a kormány kidolgozott egy antikorrupciós javaslatcsomagot, ennek általános vitáját a héten kezdte meg a parlament. A leendő törvény szerint a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal fellépne a visszaélésekkel szemben, és védené a bejelentőket. A javaslat módot adna a kormánynak arra, hogy a közbeszerzési törvényben ma is szabályozott úgynevezett átláthatósági megállapodást bizonyos közbeszerzésekre kötelezően is előírja.

A kutatás módszertana

A korrupcióérzékelési indexet (CPI) különböző felmérések öszszesítésével készítik évente a TI berlini titkárságán. A CPI azt vizsgálja, hogy a nemzetközi és a helyi elemzők és üzletemberek milyen súlyosnak látják a korrupció problémáját. Az összetett index 13-féle szempont alapján, nullától tízig terjedő skálán osztályozza az országokat. Az alacsony pontszám jelentős, a magas csekély mértékű korrupcióra utal.