A jelenlegi tárgyalók „nem beszélik az IMF nyelvét”
value="http://www.youtube.com/v/gFU-Wp1oOAc&hl=hu&fs=1">
name="allowFullScreen" value="true">
type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always"
allowfullscreen="true" width="350" height="344">
Bár a részletek kapcsán mindenki csak találgat, lapunknak sokan úgy fogalmaztak: gondot okozhat, hogy a jelenlegi kormányzati tárgyalók „nem beszélik az IMF nyelvét”.
Néhányan arra számítottak, hogy a jegybank az események hatására megemeli az alapkamat mértékét, ám erre végül nem került sor, az irányadó ráta 5,25 százalék maradt. Hosszabb távon azonban szigorításra kényszerülhet az MNB. A bizonytalanság a forintárfolyamon és a kamatterhen keresztül tetemes kiadásokat róhat a büdzsére, így a szakemberek többsége biztosra veszi, előbb-utóbb megszületik az egyezség az IMF-fel és az EU-val.
A várakozásoknak megfelelően kemény hatása volt a piacon az ügynek. Tíz forintot drágult az euró a múlt hét óta, a közös uniós fizetőeszköz egységára 291 forint fölé emelkedett. Az esésben szerepet játszott az is, hogy pénteken a nemzetközi piacokon elromlott a hangulat. A részvénypiacokon is okozott némi pánikot a tárgyalások megszakadása, a budapesti parkett több mint 4 százalékos mínuszban nyitott, később viszont csitult az ijedség: 2-3 százalékos mínuszban stabilizálódott a BUX, s végül 21 843,4 ponton, 2,9 százalékos eséssel zárt. Van olyan vélemény, hogy további konfliktust szító lépések jöhetnek a kormánytól az őszi önkormányzati választások közeledtével. Ennek azonban nagy ára lehet.
