A jelenlegi tárgyalók „nem beszélik az IMF nyelvét”

Többen azt feltételezik, hogy a biztosítékot a 2011-es költségvetési kilátások csapták ki: miközben ugyanis az IMF és az EB ragaszkodna a 2,8 százalékos, GDP-arányos hiányhoz, már a kilátásba helyezett adócsökkentések is a deficit megugrásával fenyegetnek.

value="http://www.youtube.com/v/gFU-Wp1oOAc&hl=hu&fs=1">

name="allowFullScreen" value="true">

type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always"

allowfullscreen="true" width="350" height="344">

Bár a részletek kapcsán mindenki csak találgat, lapunknak sokan úgy fogalmaztak: gondot okozhat, hogy a jelenlegi kormányzati tárgyalók „nem beszélik az IMF nyelvét”.

Néhányan arra számítottak, hogy a jegybank az események hatására megemeli az alapkamat mértékét, ám erre végül nem került sor, az irányadó ráta 5,25 százalék maradt. Hosszabb távon azonban szigorításra kényszerülhet az MNB. A bizonytalanság a forintárfolyamon és a kamatterhen keresztül tetemes kiadásokat róhat a büdzsére, így a szakemberek többsége biztosra veszi, előbb-utóbb megszületik az egyezség az IMF-fel és az EU-val.

A várakozásoknak megfelelően kemény hatása volt a piacon az ügynek. Tíz forintot drágult az euró a múlt hét óta, a közös uniós fizetőeszköz egységára 291 forint fölé emelkedett. Az esésben szerepet játszott az is, hogy pénteken a nemzetközi piacokon elromlott a hangulat. A részvénypiacokon is okozott némi pánikot a tárgyalások megszakadása, a budapesti parkett több mint 4 százalékos mínuszban nyitott, később viszont csitult az ijedség: 2-3 százalékos mínuszban stabilizálódott a BUX, s végül 21 843,4 ponton, 2,9 százalékos eséssel zárt. Van olyan vélemény, hogy további konfliktust szító lépések jöhetnek a kormánytól az őszi önkormányzati választások közeledtével. Ennek azonban nagy ára lehet.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

A témáról szóló jegyzet itt olvasható