A kormány „korszakos” lépései

Az egykulcsos személyi jövedelemadót nem egy lépésben, hanem fokozatosan vezetik be, az első lépést január elsejével teszik meg. A gazdasági minisztériumban most folynak a számítások az ütemezésről. Az a cél, hogy hazánk gazdasági versenyképessége mellett a társadalmi biztonság is növekedjen, azazhogy senki ne járjon rosszul ezzel az intézkedéssel. Ezt Navracsics Tibor a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, ezen a kormány 60 napos tevékenységének a mérlegét vonta meg.

A miniszterelnök-helyettes két nagy csoportra osztotta a kabinet eddigi munkáját. Egyfelől véget vetettek a régi korszaknak. Ennek részeként az elmúlt nyolc évben le nem zárt ügyek végére tettek pontot. Ilyen például a kisebb, 200 fős parlament alkotmányba foglalása, illetve az önkormányzati képviselők számának csökkentése. Továbbá olyan társadalmi konfliktusokat kezeltek, amelyek elmérgesedéssel fenyegettek. Idetartozik a kettős állampolgárság megadása, továbbá a 2006. augusztus 20-i viharkárok, illetve az október 23-án történt atrocitások áldozatainak kártérítése. Fontos még, hogy megszületett a nemzeti összetartozásról szóló – azaz az úgynevezett trianoni – törvény, illetve a megyei közigazgatási hivatalok szeptember elsejétől újra vizsgálhatják törvényességi szempontból az önkormányzatok működését.

Navracsics Tibor az új korszak megkezdéseként értékelte a nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozat megszületését, illetve a közbiztonsági reformot. Ugyanakkor részletesen szólt a gazdasági átalakítás lényegéről. Ennek első eleme az adórendszer átalakítása, amely nem a megszorításokról szól, hanem azt a célt szolgálja, hogy minél több forrás jusson a termelő szférába. Ezt szolgálja a tíz kis adó megszüntetése, továbbá a társasági adó csökkentése 19-ről 10 százalékra 500 millió forintos nyereségig – a korábbi határ 50 millió forint volt –, illetve az egykulcsos szja fokozatos bevezetése. A második, a növekedést serkentő lépések közé tartozik, hogy forrásokat csoportosítanak át a kis- és középvállalkozások számára, új Széchenyi-tervet jelentenek be holnap.

A gazdaság mozgásba hozásához meg kell teremteni a hátországot is a miniszterelnök-helyettes szerint. Ehhez a bürokrácia radikális csökkentésére van szükség, például jelentősen redukálták már a beruházásokhoz szükséges engedélyek számát. A büntetőeljárás, a polgári perrendtartás korszerűsítésével alaposan felgyorsulhat az igazságszolgáltatás gépezete. Navracsics Tibor kiemelkedő jelentőségűnek tartja még, hogy január elsején felállnak a megyei szintű kormányhivatalok. Ennek eredményeképp olcsóbb, hatékonyabb, fegyelmezettebb közigazgatás alakul ki, amelynek révén az állampolgárok egyszerűbben tudják elintézni az ügyeiket. ABCS

Az első a rezidensekkel történő megállapodás, hiszen az ilyen döntések alapján remény van arra, hogy a fiatalok – akiknek harmaduk külföldre menne – itthon maradjanak.

A másik a családi pótlékról szóló rendelkezés megváltozása, hiszen most már a juttatás a gyerekeknek, gyerekekért jár, így csak azok kapják, akik iskolába járatják a gyereküket.

A harmadik a bürokrácia leépítése. Korábban a fölösleges piaci intézkedések miatt a répának 1870 kilométert kellett megtenni a határainkon belül, hogy a termőföldről a konyhaasztalokra kerüljön.

Az első a rezidensekkel történő megállapodás, hiszen az ilyen döntések alapján remény van arra, hogy a fiatalok – akiknek harmaduk külföldre menne – itthon maradjanak.

A másik a családi pótlékról szóló rendelkezés megváltozása, hiszen most már a juttatás a gyerekeknek, gyerekekért jár, így csak azok kapják, akik iskolába járatják a gyereküket.

A harmadik a bürokrácia leépítése. Korábban a fölösleges piaci intézkedések miatt a répának 1870 kilométert kellett megtenni a határainkon belül, hogy a termőföldről a konyhaasztalokra kerüljön. BKV-helyzet A gazdasági tárca vizsgálja, mi legyen a BKV állami támogatásával. Tavaly decemberben kötött megállapodást még arról

a kormány és a főváros, hogy 17 milliárdos plusz-pénzt kap a közlekedési társaság. Tízmilliárdot már átutalták, hetet július közepéig kellett volna.

A kormányszóvivő azzal indokolta, hogy újra átnézik a szerződést, mert így is rengeteg pénzt költ az állam a cégre. Évi 30 milliárd forint a normatív támogatás (ennek kevesebb, mint a tizedét kapják a vidéki társaságok), s 17 milliárdot fizet a teljes és a kedvezményes jegyár közötti különbségért. Ám

a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosként ennek kevesebb, mint az egyharmadát fordítja a BKV-ra.-->