A magyar adósságpálya fenntartható - Görögország csapdában

Az OTP Bank elemzői szerint Magyarország esetében az adósságpálya fenntarthatóvá vált az elmúlt évek során végrehajtott egyenlegjavító intézkedések következtében, és amennyiben a kormányzat 2014-re teljesíteni kívánja a GDP arányos államháztartási hiányra előírt 3 százalékos maastrichti kritériumot - amihez alig 1 százalékpontos további egyenlegjavítás szükséges - a GDP arányos adósság 2020-ra 70 százalék közelébe csökkenhet.

A bank elemzés főosztálya úgy látja: a Bajnai kormány intézkedései és az IMF-csomag jelentős részben kezelték a felmerült korábbi finanszírozási gondokat.

A potenciális növekedés mértékét illetően a hatás bizonytalan, de Magyarország már túl van a fenntartható adósságpályához szükséges megszorítások oroszlánrészén. A magyar költségvetés kamatkiadások nélküli egyenlege 2006 és 2009 között 6,1 százalékponttal javult, míg a ciklus hatásától megtisztított egyenleg javulása megközelítette a 9 százalékpontot. Emellett a hozamok érdemben csökkentek, így jelenleg nem kell tartani a kamategyenleg gyors növekedésétől, a forint árfolyamát pedig sikerült stabilizálni. A megváltozott külső körülményekhez történő alkalmazkodás és az újrainduló reálkonvergencia 2011 után lehetővé teszi az államadósság ráta trendszerű mérséklődését - állítják az elemzés készítői.

Elemzők szerint Magyarországgal szemben Görögország lényegében adósságcsapdába került, 2009 végén az államháztartás hiánya a jelenlegi adatok szerint elérte a GDP 13,6 százalékát, az államadósság pedig a bruttó hazai termék 115 százalékát, ami az idénre - az eddig megígért fiskális megszorító lépések teljes körű végrehajtása esetén is - megközelítheti a 125 százalékot.

A banki szakértők szerint ezzel párhuzamosan komoly problémát jelent a megszorítások recessziós hatása és a hozamszint emelkedése is. Amíg tavaly a görög államadósság átlagos kamatszintje alig 4,3 százalék volt, addig jelenlegi felárak alapján a piacon 8 százalék feletti kamaton tudna csak forrást bevonni a görög állam. Amennyiben Görögország a piacról kényszerülne forrást bevonni, és a felár akár csak 5 százalék körüli marad a következő két évben, majd fokozatosan 200 bázispontra csökken, akkor a 2009. évi 4,9 százalékos GDP arányos kamatkiadás 2014-re 8,5 százalékra, 2020-ra akár 10 százalékra is emelkedhet.

Az szakértők úgy ítélik meg: Görögország estében a jelenlegi, a GDP 115 százalékát elérő államadósság 2012 végére eléri majd a GDP 135-140 százalékát. Emiatt a magyar kiigazítást közel kétszeresen meghaladó megszorítási intézkedések szükségesek a kamatkiadások nélküli egyenlegben ahhoz, hogy a görög adósságpálya fenntartható legyen.

A Görögországgal kapcsolatos pánik csak akkor csillapodhat, ha a kiigazítás teljes mértéke eléri a GDP 14 százalékát, és a mentőcsomag elegendő lesz ahhoz, hogy a program végrehajtása alatti 3 évben biztosítsa a görög állam mintegy 120-130 milliárd euró finanszírozási igényét.