A mentőcsomagok többet ártanak, mint használnak

Az eurózóna tagállamai tavaly tavasszal kezdtek dolgozni az adósságválság megfékezésén, szemlátomást sikertelenül. Írország már segélyért folyamodott, Portugália és Spanyolország pedig bármelyik pillanatban kopogtathat Brüsszelben mentőövért. Miért nem segítettek az eddig az európai gazdaságokba öntött hatalmas segélypénzek? – teszi fel a kérdést a The Wall Street Journal. Paul de Grauwe, a Leuveni Egyetem közgazdaságtan professzora szerint azért, mert a mentőcsomagok szerkezete nem megfelelő, a hibák elsősorban annak tudhatóak be, hogy az EU igyekszik megfelelni a "számla" nagy részét fizető Németországnak.

Az egyik probléma, hogy az EU csak akkor szavazza meg a mentőcsomagokat, amikor a megsegítendő ország a csőd szélén áll. Ez volt a helyzet Görögországgal is; Athén akkor részesült a 110 milliárd eurós segélyben, amikor a piac már nem volt hajlandó finanszírozni az államadósságot. Hasonló a helyzet Írországban, ahol az elszabadult államkötvény hozamok ellehetetlenítették a finanszírozást.

Vagyis mire a segítség megérkezik, az európai befektetők pánikba esnek és azt figyelik, melyik állam lesz a következő eldőlő dominó. Még az európai döntéshozók is úgy látják, hogy a mentőcsomag puszta említése is arra vezetheti rá a piacot, hogy az adott ország helyzete rosszabb, mint gondolták.

De ez csak a kezdet, a következő gond a megsegített ország számára a kölcsön visszafizetése, mivel a hitel kamatok tartósan magasak (6 százalék fölött). A kölcsönhöz kapcsolódó feltételek de Grauwe szerint túl szigorúak és mivel arra kényszerítik a kormányokat, hogy radikálisan csökkentsék kiadásaikat, a megsegített állam gazdasági zsugorodási spirálba kerülhet.

A tartozások GDP-hez viszonyított aránya tartósan növekszik, Barry Eichengreen, a kaliforniai Berkely professzora ezért úgy látja, hogy az Írországnak nyújtott csomag semmilyen gondot nem oldott meg, csak elodázta a problémát. A közgazdász számításai szerint a következő években Dublin nemzeti jövedelmének csaknem 10 százalékát lesz kénytelen befizetni a hitelezőinek. Vagyis – állítják egyes szakértők – a mentőcsomagok csak rontottak a helyzeten. Az adósságcsapdából vagy olcsóbb hitellel lehetne kiszabadulni (ezt a hitelezők egyelőre nem fogadják el) vagy jelentősen csökkenteni kéne a bajban lévő országok adósságait, ami azt jelenti, hogy a kötvények tulajdonosai nyelnék le a veszteséget.