A nők korai nyugdíjazása ellen van az OECD

Az OECD az éves kiadványában elismeri, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban megvalósított több olyan strukturális reformot, amelyek összhangban állnak szervezet korábbi ajánlásaival. Ezek között említik az adminisztratív korlátok csökkentését, az online pénztárgépek bevezetését, az egyszerűsített szakképesítési jegyzéket, valamint az egyszerűbb bejelentéseket különböző engedélyezési eljárások esetén - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.

Azonban azt is kiemelik, hogy hazánkban az átlagos adóék nemzetközi viszonylatban magasnak mondható, habár az egykulcsos személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése és a családi adókedvezmény kiterjesztése segítettek ezt csökkenteni. Javasolják az adóék további mérséklését az alacsony keresetűek esetében.

Az OECD számára az egyik legaggasztóbb a munkaerőpiac helyzete:  pontosabban az immár minden ágazatban tapasztalható munkaerőhiány. A szervezet javaslata szerint az idősebb munkavállalók aktivitásának növelése lehet erre megoldás, többek között a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjazási lehetőségének eltörlésével. Ugyanakkor a szervezet elismerően nyilatkozik a nyugdíjkorhatár 65 évre emeléséről 2022-ben. (Az 1957-ben születettek már 65 évesen mennek nyugdíjba, de a korhatár emelése az 1952-ben születetteknél kezdődik.)

Ugyanakkor az NGM közleménye szerint az OECD kiadványában még nem vette figyelembe a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán megkötött hat évre szóló bérmegállapodást, amely 2017-ben és 2018-ban minimálbér- és garantált bérminimum emelést, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek jelentős csökkentését, a társasági adókulcs egyszámjegyűvé tételét, amely a 2018-at követő években a reálbér-növekedéstől függő további munkáltatói adómérséklést tesz lehetővé.

Az OECD Magyarországról szóló jelentése PDF-formátumban, angol nyelven innen letölthető.