BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A piac örül Orbán terveinek - Javult a kockázati megítélésünk

Jelentősen csökkent Magyarország kockázati felára, 311 bázisponton tartózkodik jelenleg. Tavaly decemberben még 400 bázispont körül mozgott, mellyel hazánk bekerült a világ 10 legkockázatosabb országa közé a CMA Data Vision adatai alapján.

A magyar államcsőd ellen köthető biztosítás felára (CDS-felár) jelentősen csökkent szerdán a Markit adatai alapján. A Reuters jelentése szerint egy nap alatt 27 bázisponttal mérséklődött a CDS-felár, 318 bázispontra.

A Bloomberg legfrissebb grafikonján látható, Magyarország kockázati felára 311 bázispontig süllyedt. A öt éves kockázati felár két és fél hónapos minimumra, november óta nem látott szintre csökkent. Ezen a héten 50 pontot meghaladó esésen ment keresztül a CDS-felár, egy hónapos távlatban pedig majdnem 80 bázispontot csökkent.

A forint is remekül teljesített, öt hete folyamatosan erősödött az euróval szemben január végéig: a karácsonyi 279,15-ös árfolyamról 273,09-ig erősödött az euróval szemben január 28-ig.  Kedden 271 alá, majd szerdán a lélektani 270-es szintet átlépve menetelt a forint, mely erősödést az a várakozás fűthette, hogy a magyar kormány 600-800 milliárd forintos költségvetési reformprogramot hajt végre 2013-ig. A részleteket a hónap közepén ismerhetjük meg. A forint erősödéséhez hozzájárult az alapvetően kedvező nemzetközi környezet, és a befektetők kockázati étvágyának emelkedése.

A magyar eszközök jól teljesítettek, a forint négyhavi csúcsra emelkedett az euróval szemben, és a kötvényhozamok is csökkentek arra a várakozásra, hogy a kormány hamarosan költségvetési reformcsomagot mutat be, jelentős kiadáscsökkentéssel – írja a Reuters.

Miután a legnagyobb hitelminősítők leminősítették Magyarországot a befektetésre ajánlott kategória legalacsonyabb szintjére, a CDS-felár jelentősen emelkedett. Tavaly októberben még 260-280 bázispont között tartózkodott a kockázati felár, majd a Moody’s december eleji és a Fitch karácsonyi leminősítésével folyamatosan emelkedett.

A felár növekedéséhez hozzájárulhatott, hogy mindhárom nagy hitelminősítő – S&P, Moody’s, Fitch – negatív kilátást tűzött a besorolás margójára, így nagyobb esélyt láttak akkor a hitelminősítés rontására, mint a változatlan besorolás fenntartására.

Ha a „bóvli”, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolnak át egy országot a hitelminősítők, onnan jellemzően elvándorol a tőke, és az államkötvények eladásával is problémák merülhetnek fel, mert egyes intézményi befektetők nem vehetik olyan ország kötvényeit, mely „bóvliban” tartózkodik. Úgy tűnik, a CDS-felár csökkenéséből következtetve, hogy a befektetők már nem adnak akkora esélyt a leminősítésre, mint tavaly decemberben, vagy idén január elején.

„Nem reális, hogy Magyarország kockázati felára egy szétesés közelébe került rezsiméhez, Egyiptoméhoz állt közel” – kommentálta az eseményeket Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

„A korábbi magas CDS-felár azt mutatta, hogy a jelenlegi kormány intézkedései és ígéretei nem hatották meg a befektetőket” – mondta Oszlay András, a TakarékBank vezető közgazdásza. „A felár növekedését az adósság fölötti aggodalmak is okozták” – tette hozzá.

„A magyar kockázati felár elszakadt a feltörekvő országokétól, így például Románia, Bulgária és Horvátországétól. A piac elégtelennek tartotta a korábbi ígéreteket” – magyarázta az elemző. „A február végére ígért reformokat elkezdték beárazni a befektetők, és a nagyfokú bizalmatlanság csökkent” – mondta Oszlay András.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.