A távoli piacok voltak a nyerők

A hazai külkereskedelem átalakulását tükrözi a készülő külgazdasági stratégia – értesült a Világgazdaság. Mint Botos Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára lapunknak elmondta: a tavalyi külkereskedelmi adatok teljes egészében alátámasztják a készülő stratégiában megfogalmazottakat. Botos szerint a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a távoli, dinamikusan bővülő és komoly fizetőképes importkereslettel rendelkező piacokra. Ugyanakkor a hazai kis- és középvállalatoknak elsősorban kisebb rádiuszú exportpiacokban érdemes gondolkodniuk – ez utóbbi jegyében vált prioritássá a Kárpát-medencei gazdasági együttműködés fejlesztése.

A tavalyi külkereskedelmi adatokból kiolvasható: a tíz legdinamikusabban fejlődő exportpiacunk között csak egy szomszédos ország található (Ukrajna), egy viszonylag közelebbi (Törökország), a többi azonban ázsiai, afrikai és latin-amerikai. Ezekre a piacokra – kevés kivételtől eltekintve – önállóan kis- és középvállalat nehezen jut el. A szakma szerint az államnak kellene ehhez segítséget nyújtani, erre többféle lehetőség is kínálkozik.

Az egyik ilyen indítvány a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) Magyar Főnix projektje. Mint Dávid Imre, az MKSZ elnöke lapunknak elmondta: a kkv-ket segítő, rendszerszemléletű szervezeteket hoznának létre állami támogatással. Ezek segítenék a versenyképes termékkel, szolgáltatással rendelkező, de szakmailag és pénzügyileg nem ütőképes kkv-kat a távoli piacokon való megjelenéshez.

Valóban folyik a kereskedőház-projekt előkészítése – erősítette meg Botos. Hozzátette: a jövő héten kapja meg azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amelynek alapján megindítják a felállítását. A kereskedőház kimondottan a kkv-szektor exportjának a támogatására jönne létre, olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a távolabbi piacokra való eljutást, például az e-kereskedelem révén. Még vannak nyitott kérdések: lehet, hogy egy teljesen új szervezetet állítanak fel, de elképzelhető az is, hogy egy meglévőre csatlakoznak rá. Ez – tudtuk meg szakmai berkekből – annyit jelentene, hogy egy korábban hasonló tevékenységgel már ismertséget és piacokat szerzett, referenciával rendelkező cég felturbózásával valósítaná meg az állam a kereskedőház pilotprojektjét.

A hazai kkv-k közvetett exportszerzését a befektetésösztönzés módosításával is igyekeznek elősegíteni a jövőben – mutatott rá Dávid Imre. Ilyen intézkedés például, hogy az állami támogatás egyik feltételéül a hazai kkv-k egy bizonyos beszállítói hányadát kötik ki, ez szintén lehetővé teszi az exportpiacokra való eljutást. Ez nem annyira a távoli piacok esetében járható út, hanem főként az európaiaknál, amelyek a legjelentősebb exportrelációi Magyarországnak, nem kis részben a nálunk termelő multinacionális cégeknek köszönhetően.

Ami a közvetlen támogatást illeti, a szakmának nincsenek illúziói. Tisztában vannak azzal, hogy az állam jelentősen nem fogja növelni a kkv-k exporttevékenységéhez nyújtandó forrásokat. Remélik, hogy pénzt kevésbé igénylő lépések is hozzájárulnak a hatékonyság növeléséhez, erre pedig számítani lehet – derül ki Dávid Imre szavaiból.

A kötelező kamarai tagság is lehetőséget jelent. Az MKSZ elnöke szerint ezáltal kaphatnak a kamarák olyan feladatokat, jogokat és kötelezettségeket, amelyek a kkv-szféra külpiaci versenyképességét erősítik.

Javíthat a helyzeten a külgazdasági szakdiplomatai hálózat újraszervezése is. A folyamat megkezdődött, valamennyi állomáshelyen megmérik a kiküldöttek teljesítményét, és várhatóan jelentős személyiállomány-változás lesz. Segítséget jelent majd a szféra számára, hogy a közeli hetekben végre feláll a Magyar Külgazdasági Hivatal. A jelenlegi átmeneti állapotban ugyanis az ITD Hungary már és az NKH még nem dolgozik hatékonyan.