Alacsony hiánynak örülnek Vargáék

2016-ban a magyar eredményszemléletű költségvetési hiány 1,7 százalék volt, az államadósság tovább csökkent. Év végén a GDP 74,1 százalékát tette ki, ami egybeesik a gazdasági tárca várakozásaival - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mai sajtótájékoztatóján, hozzátéve: a pénzforgalmi szemléletű hiány 2016-ban 2,4 százalék lett, ezzel az újraelosztás mértéke csökkent, az állam takarékosan működött, ami jó a piaci szereplőknek és az adófizetőknek is. Egyre kisebbek a kiadások, amelyeket tavaly is sikerült csökkenteni, a tárcák kevesebbet költöttek, mint amennyit a parlament lehetővé tett számukra - fűzte hozzá.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Év végén az a GDP 74,1 százalékát tette ki, ami egybeesik a gazdasági tárca várakozásaival Fotó: AFP[/caption]A gazdasági miniszter elégedettségét alátámasztja, hogy az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó (maastrichti) adóssága 2016 végén összesen 25 922 milliárd forintot tett ki. Ez mintegy 0,6 százalékponttal jelentett alacsonyabb összeget az egy évvel korábbinál. A folyó áron forintban számított adósság kissé növekedett, amelyhez a devizaadósság felértékelődése 52 milliárd forinttal járult hozzá a negyedév során, amely viszont egy kozmetikázott összeget takar. Az eredeti összeget ugyanis a nettó hiteltörlesztés tavaly mintegy 13 milliárd forinttal mérsékelte, mint ahogyan - az MNB adatai szerint - az ország növekvő bevételei is hozzájárult ehhez a csökkenéshez.

A tavalyi negyedik negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított hiánya 879 milliárd forint volt, ami a negyedéves GDP 9,2 százalékát tette ki. 2016 év egészét tekintve az államháztartás nettó finanszírozási igénye 606 milliárd forintot tett ki, amely a GDP 1,7 százalékát jelentette. 

Varga hangsúlyozta: a foglalkoztatás, a munkahelyek bővülésének köszönhetően a járulékbevételek 0,6 százalékkal, a jövedelmi adó bevételek pedig 0,5 százalékkal emelkedtek 2016-ban, ami könnyítette az államháztartás helyzetét. "Az egyenleget a növekedési adóhitelből és a földárverésből származó bevételek is javították" - ismertette a miniszter.

Az államháztartás nettó tartozása is javult, az összesen 23 097 milliárd forintot, vagyis a GDP 66,0 százalékát tette ki 2016 végén az egy évvel korábbi 66,9 százalékhoz képest. A pénzügyi számlák adatai szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 1627 milliárd forint, a GDP 4,6 százaléka volt 2016-ban. A lakosság pénzügyi eszközei közül legnagyobb mértékben a folyószámlabetéteken jelentkezett a növekedés, a lekötött betétek állománya tovább csökkent. Emellett jelentős mértékben bővült a készpénzállomány is, az év végét általában jellemző magasabb jövedelemkiáramlás miatt.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye 2016-ban - az MNB adatai szerint - a GDP 1,1 százalékát tette ki és 368 milliárd forint volt. Ezzel ellentétben a negyedik negyedévben nettó hitelező volt a vállalati szektor az időszakra eső GDP 2,7 százalékának megfelelő 261 milliárd forint erejéig. A negyedik negyedévben a pénzügyi eszközök közül legnagyobb mértékben a pénzügyi vállalatokkal szemben fennálló követelések emelkedtek, döntően a hitelintézeteknél elhelyezett folyószámlabetétek növekedése miatt.

A nemzetgazdasági miniszter végül hangsúlyozta: a fenntartható egyensúly 2017-ben is megmarad, a tavaly elfogadott hatéves bérnövelési és adócsökkentési megállapodás hatása már idén érvényesül. Felidézte: a társasági adó mértékét jelentősen, 19, illetve 10 százalékról 9 százalékra csökkentették, a munkáltatói járulékot pedig 27-ről 22 százalékra mérsékelték, ami szintén jelentősen csökkenti a vállalkozások közterheit. Emelkedik a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege is idén 15, illetve 25 százalékkal, jövőre pedig 8, illetve 12 százalékkal.