Alapkamat: vegyes várakozások

Tavaly ősz óta nem volt ilyen egyetértés a hazai piaci szereplők körében az alapkamattal kapcsolatban. A Reuters által megkérdezett elemzők közül 26-an arra számítanak, hogy a monetáris tanács a hétfői ülésén változatlanul hagyja az irányadó rátát, és csak egy szakértő tartja valószínűbbnek, hogy folytatódik a három hónapja tartó negyed százalékpontos szigorítási sorozat. Mint emlékezetes, már a legutóbbi ülésen is hajszálon múlt csak, hogy végül emelés lett, kétszer is szavaznia kellett a monetáris testületnek, és az azóta megjelent nyilatkozatok alapján is kamattartás valószínűsíthető.

A januári felmérés óta megjelent, várakozások alatti inflációs adat ellenére a drágulási prognózisok mind az idei, mind a jövő évre változatlanok maradtak, ami az éves átlagokat illeti. A 2011-es 3,9-es szintről 3,4 százalékra mérséklődhet jövőre az átlagos pénzromlás. A decemberi előrejelzések viszont 0,1 százalékponttal csökkentek, 3,7 és 3,2 százalékos szintre, ám ez tendenciának még nem tekinthető.

A legtöbb válaszadó szerint tehát legkorábban két év múlva érhető el a jegybanki cél, miközben a korábbi nyilatkozatok alapján a drágulásért leginkább felelős élelmiszer-infláció már 2011 végére lecsillapodhat. A monetáris tanács jövő hónaptól már a parlament által kinevezett külsős tagokkal dönt, ez alapján több elemző számít enyhébb kamatfeltételekre az év hátralevő részében. Ugyanakkor az államháztartás finanszírozása is figyelmet kaphat a következő időszakban – emelte ki Neil Shearing, a Capital Economics londoni elemzője a Reutersnek. A szakember ezért azzal számol, hogy Magyarország kockázati felára továbbra is a cseh és a lengyel felett marad. Németh Dávid, az ING Bank elemzője is azon a véleményen van, hogy a kormány az enyhébb monetáris feltételek irányába mozdulna el, ám ezt nehezíti, hogy a környező országokban most indul a kamatemelési ciklus, és az év második felében a fejlettebb államokban is hasonló következik. A büdzsé egyenlegével kapcsolatban továbbra is kétféle vélemény ütközik: a többség még 2,9 százalékos hiánnyal számol, de egyre többen mondanak a magán-nyugdíjpénztári vagyon visszaforgatása miatt 5 százalék körüli többletet.

A bővülésre vonatkozó prognózisok nem változtak sokat az előző felmérés óta, noha viszonylag kedvező GDP-adat látott napvilágot a héten. Az idei növekedési előrejelzés még romlott is egy tized százalékpontot, 2,7 százalékra, a 2012-es maradt 3,4 százalékos. Az előző felmérés óta az egyik leglényegesebb változás, hogy kitolódott az euróbevezetés várt időpontja 2018-ra. Ennek előzménye, hogy Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében 2020-as lehetséges dátumot említett meg.

Fokozott várakozások jellemzik a kormány által márciusra (korábban február végére) ígért reformcsomagot, ez nemcsak az alapkamatra, de a hosszabb távú gazdasági pályára is hatással lehet. A kormány eddigi lépései ugyanakkor nemcsak az érintettek, de a makroelemzők körében is sok kritikát kaptak.