Athén a jéghegy csúcsa?

Sokan attól tartanak, hogy Görögország hitelválsága a legnagyobb próbatételt jelenti az eurózóna számára fennállása óta, és akad olyan vélemény is, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. Mások úgy látják, hogy nem az eurózóna, hanem mégiscsak Athén van nagyobb bajban, és egyelőre kevés a jele annak, hogy képes lenne elkerülni az államcsődöt.

A Reuters szerint a nagy kérdés változatlanul az, hogy az euróövezet 16 tagállama rászánja-e magát olyan drasztikus intézkedésekre Athénnal szemben, amelyekkel az ottani magas – egyes források szerint 12,7, mások szerint már több mint 14 százalékos – költségvetési deficit csökkenését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bevonása vagy társadalmi megrázkódtatás nélkül képesek elérni. Ha ezekre a – brit hírügynökség megfogalmazásával – szankciókra sor kerülne, példátlan szintű EU-gyámság alá vonnák egy szuverén állam pénzügyeit.

Megfigyelők szerint a legtöbb most a tavaly ősszel hivatalba lépett új görög kormányon múlik. George Papandreu miniszterelnök szemmel láthatóan tudatában van ennek: máris a hivatalosan 12,7 százalékosnak mondott deficit 3 százalékos szint alá történő csökkentését ígéri 2012-re az uniós előírásoknak megfelelően. Mint mondta, 2010-re ebből 4 százalékos mérséklést terveznek. Kilátásba helyezte, hogy kormánya még ebben a hónapban hároméves pénzügyi tervet terjeszt elő Brüsszelben. Uniós források szerint egyúttal az is várható, hogy az EU pénzügyminiszterei február közepén megvizsgálják annak lehetőségét, hogy négy hónapot adnak még Athénnak a szükséges lépések megtételére. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter szerint megfelelő segítséggel Görögország rátalálhat a számára helyes útra. Jürgen Stark, az Európai Központi Bank (EKB) tanácsának tagja ugyanakkor kizárta ezt a segítségnyújtást. „A piacok tévednek, ha azt hiszik, hogy az euróövezet tagállamai majd a zsebükbe nyúlnak Görögország megmentése érdekében” – mondta.

Görögország van nagyobb bajban és nem az eurózóna – adta értésre Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet és az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem docense lapunk kérdéseire válaszolva. Szerinte ha Athén bejelenti az államcsődöt, szükség lesz az államadósság átütemezésére, és rendkívül bizonytalanná válik a görög bankrendszer sorsa, mert a görög államkötvények ismételt leminősítése folytán az EKB nem fogad el görög kötvényeket a repózásnál. A legroszszabb elkerülése érdekében a Brüsszelben dolgozó magyar szakember úgy véli, hogy miután az EU nem rendelkezik az eurózónán belül bajba jutott tagállam megsegítésére megfelelő eszközökkel, Görögország számára is a legjobb megoldás az IMF bevonása lenne. Megítélése szerint a görögországi politikai és gazdasági elit egymaga nem lesz képes megoldani a mostani válságot, az eurózóna gazdasági erejének 97 százalékát megtestesítő többi állam (például Németország, Franciaország stb.) pedig vonakodik rendkívüli segítséget nyújtani Athénnak.

Hellász nem zilálja szét az eurózónát, és a görög gazdasági helyzet nem zavarja a befektetőket – közölte Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Bár most mindenki az ottani válságon szörnyülködik, azért nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy folyamatában nézve a görög gazdaság évente 4,5 százalékkal – az EU-tagállamok legtöbbjénél gyorsabban – nőtt 1996 és 2009 között, s az ott lezajlott felzárkózás valóban szemmel látható, és óriási fejlesztési sikertörténet az EU számára. A balkáni országgal foglalkozók ugyanakkor már jó ideje számítottak erre a válságra, hiszen – mint mondják – a görögök soha nem teljesítettek semmit az eurózónában. Többen is emlékeztetnek arra, hogy Athén hamis költségvetési számokkal jutott be az EU egységes valutarendszerébe, de úgy gondolják, hogy ezzel együtt lehet élni, mert mégiscsak az euróövezet legjelentéktelenebb tagállamáról van szó. „A nehézségek leküzdésében segíthet a szociáldemokrata kormány, amely – magyar példával, Bokros Lajos és Békesi László volt pénzügyminiszterekéhez hasonló – megszorításokkal készül úrrá lenni a helyzeten” – jegyezte meg az elismert EU-szakértő.

Csaba Lászlót leginkább az aggasztja, hogy az indokoltnál kevesebb szó esik az eurózóna többi tagállamának deficit- és államadósság-növekedéséről, továbbá arról, hogy mikorra tervezik ezek drasztikus csökkentését. VG

A másik mumus: Portugália

Görögország mellett Portugáliára is rájár a rúd. Leminősítéssel fenyegette meg a Moody’s, ha a kormány belátható időn belül nem tesz határozott lépéseket a felduzzadt államháztartási hiány radikális csökkentésére. Anthony Thomas, az intézet elemzője szerint ha Lisszabon el akarja kerülni a leminősítést, akkor mielőbb erőteljesen el kell köteleznie magát a fiskális szigor mellett.