Athén mégis kéri a hitelprogram hosszabbítását

Az EU, az IMF és az EKB által a görögök rendelkezésére bocsátott, összesen 240 milliárd eurós mentőcsomagok visszafizetésével kapcsolatban eddig hajthatatlan volt a görög vezetés, ugyanakkor az euróövezet vezetése sem hajlott a megállapodásra. Legutóbb az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfő délutáni tanácskozásán fulladt kudarcba az egyeztetés. Most a görög fél engedett – korábban a valutaunió vezetőinek a minimális kérése éppen a meghosszabbítás volt annak érdekében, hogy egy esetleges újabb, Athén számára kedvezőbb feltételeket tartalmazó hitelmegállapodás megkötésére legyen idő.

A görögök számára azonban rövid távon nem kínálkozott más megoldás, mint a hosszabbítás. Hiába próbálkoztak volna ugyanis azzal, hogy az Európai Központi Bank (EKB) likviditási hitelével hidalják át a következő hónapokat, ez ellenállásba ütközhetett volna.

A Reuters úgy tudja, szokás szerint Németország ellenzi, hogy az EKB tovább emelje a görög pénzintézetek által felhasználható sürgősségi hitelek 65 milliárd eurós keretösszegét. Jens Wedimann, a német központi bank elnöke korábban azzal érvel az emelés ellen, hogy az visszélést jelentene a sürgősségi segítségnyújtás rendszerével. Az összeg ugyanakkor várhatóan nem is fog csökkenni, ám a görög jegybank egy neve elhallgatását kérő forrása azt jelezte a hét elején, hogy ez aligha lesz elég.