Az eladósodás a fő veszély

A fejlett országok államadósságának gyors növekedése jelenti a legnagyobb veszélyt a globális pénzügyi stabilitásra – állapította meg a Nemzetközi Valutaalap. Ahhoz, hogy a hitelválság nem lépjen egy újabb szakaszába, a kormányoknak középtávú fiskális konszolidációs terveket kell kidolgozniuk adósságterhük növekedésének megfékezésére – fogalmaz a valutaalap legfrissebb, félévente megjelenő globális pénzügyi stabilitási jelentésében.

Míg 2008 októbere és 2009 márciusa között a legnagyobb kockázati tényezőt a pénzpiaci problémák átterjedésének veszélye miatt Európában Ausztria, Hollandia, Ír- és Olaszország jelentette, addig ma már az IMF szerint az államadósság jelentette gondok előtérbe kerülésével Görög-, Spanyol-, Olaszország és Portugália ad okot a legnagyobb aggodalomra. José Vinals, a valutaalap monetáris és tőkepiaci osztályának igazgatója ugyanakkor sietett leszögezni, Görögország „különleges eset”; a többiek nemcsak kedvezőbb költségvetési helyzetből indultak, de léptek is problémáik orvoslására. A piaci reakciók azt mutatják, a különbségekkel a befektetők is tisztában vannak – tette hozzá.

Vinals elismerte, a hitelcsereügyletekhez kapcsolódó spekuláció növelheti az eladósodott országokra nehezedő nyomást, kontraproduktívnak nevezte viszont az ún. meztelen CDS-ek betiltására vonatkozó javaslatokat. Ezekkel az ügyletekkel a befektetők úgy fogadhatnak valamely állam csődjére, hogy nem is birtokolják annak kötvényeit.

A szakember a tilalom helyett a CDS-ekkel kapcsolatos piaci információk javítását, az ügyletek klíringházakba terelését, valamint a fedezetekkel kapcsolatos szabályok szigorítását javasolta.

A növekvő államadósságok kapcsán az IMF arra a veszélyre is figyelmeztetett, hogy a magán-hitelfelvevők kiszorulhatnak a piacról. A kormányzatok hiteligénye a magánszféra forrásköltségeit is felfelé nyomja, és a kevésbé hitelképes vállalkozások teljes mértékben kölcsönök nélkül maradhatnak.

Jó hír ugyanakkor, hogy a pénzügyi szektor helyzete számottevően javult október óta: a válság miatti veszteségeket a valutaalap a korábbi 2,8 helyett 2,3 ezer milliárd dollárra becsli. A pénzintézetek ebből 1,5 ezer milliárdot már leírtak, miközben sikerült több mint 850 milliárd dollár friss tőkét bevonniuk. Vinals szerint a bankok képesek lesznek profitjukból fedezni a még leírandó veszteségeket. Egyes részpiacokon azonban továbbra is sebezhetők a pénzintézetek: a szakember a problémás esetek közé sorolta a kereskedelmi ingatlanpiacon aktív, régiós amerikai bankokat, a spanyol takarékbankokat, illetve a német tartományi ban-kokat. Dow Jones, Financial Times