Az EU figyeli, mit tesz a kormány az MNB-vel

Az Európai Bizottság (EB) „szoros figyelemmel kíséri” a helyzetet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségének kapcsán, mondta Amelia Torres, a hatóság szóvivője csütörtökön.

A központi bankok függetlensége egy olyan dolog, amit elvár az Európai Unió szerződése, különös tekintettel a gazdasági és monetáris unió tagság kapcsán – fogalmazott.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza lapunknak elmondta, véleménye szerint „nem triviális, hogy sérti a jegybank függetlenségét”, amiért a Parlament illetékes bizottsága jelöli a monetáris tanács tagjait.

„Nincsenek konkrét szabályok” a jelölési mechanizmus kapcsán, probléma inkább azzal lehet, hogy a héttagú tanácsból a többséget, négyet delegálhatnak most. A kinevezés egy „puha” kérdés, azonban kirajzolódik a kormány szándéka – fogalmazott Kondrát.

A kormány a lazább monetáris politikát preferálná, vagyis az alacsonyabb kamatszintet. Ezt támasztja alá, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mindhárom kamatemelést „indokolatlannak” tartotta, melyet az MNB hajtott végre tavaly november és idén január között.

A jegybankárok fizetésének csökkenése ennél egyértelműbb Kondrát Zsolt szerint, aki a Magyar Nemzeti Bank volt közgazdásza. A fizetések csökkentését csak a következő tanácsra lehetett volna érvényesíteni, ez a lépés sértheti az MNB függetlenségét – magyarázta.

Nem sokszor fordulhatott elő, hogy az Európai Unió álláspontját figyelmen kívül hagyja egy kormány hasonló (jegybanki) kérdésben – tette hozzá. z EU részéről ismerős gyakorlat a „nyomásgyakorlás”, ennek következő szintje, amikor „nyílt fórumon” történik – mondta Kondrát Zsolt.

A közgazdász nem vár anyagi jellegű szankciót abban az esetben sem, ha negatív döntés születne az MNB ügyében. „Nem tudok olyan büntetésről, mint ami például a költségvetési hiány túllépésénél alkalmazható” – nyilatkozta az elemző.

Az Európai Unió azonban „nem fogja hagyni, hogy a közös szabályokkal szembemenjen a kormány” – mondta Kondrát. Ha az EKB most figyelmen kívül hagyná az eseményeket, akkor legközelebb más országokban is előfordulhatnának hasonló események: „ez presztizskérdés a jegybanknak” – tette hozzá.

Kiemelte: most, hogy két tagot neveztek ki a monetáris tanácsba megvan az a lehetőség, hogy a másik két tag kijelölését eltolják, akár két évvel. Ebben az esetben nem fordulhatna elő, hogy egyszerre járjon le a többség kinevezése.

Járai munkatársai már a Monetáris Tanácsban ülnek

Az Európai Központi Bank (EKB) kritikával illtette azt, hogy Magyarország megváltoztatja a jegybankárok jelölési mechanizmusát.

Az EKB Kormányzótanácsának elnöke Jean-Claude Trichet azt mondta március elején a kamatdöntést követően, lehetséges, hogy az Európai Bizottság pert indít Magyarország ellen, mert megváltoztatta a Monetáris Tanács (MT) jelölési mechanizmusát - közölte a Bloomberg

Az EKB "nagyon elégedetlen a magyar kormány álláspontjával" a jegybanki törvény módosításával kapcsolatosan - mondta Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke a csütörtöki kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva.

Trichet elmondta: az EKB korábban már kifejtette álláspontját az ügyben. "Most vizsgáljuk a kérdést, és csak azután döntünk arról, hogy milyen jogi lépések optimálisak. A következő lépés ugyanakkor az Európai Bizottságé" - tette hozzá. A jegybankelnök válaszában úgy fogalmazott: "nem zárok ki semmilyen lehetőséget".

A héttagú tanácsból 4 tag mandátuma február végén járt le. A korábbi törvény alapján két tagot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, két tagot pedig a kormányfő, Orbán Viktor jelölhetett volna. A kormány megváltoztatta a tanács tagjainak jelölési mechanizmusát, és ezzel mind a 4 tagot az Országgyűlés illetékes bizottsága, a Rogán Antal vezette Gazdasági és Informatikai bizottság  jelölheti.

Simor Andrással, az MNB elnökével egy magas rangú kormányzati tisztségviselő közölte, hogy „kemény harc” következik, ha nem mond le – fogalmazott az elnök. Rogán Antal úgy reagált, hogy az MNB elnöke kitöltheti mandátumát, és nevezze meg, ki fenyegette meg.