Az IMF-hitelcsomag tizede maradt meg
Egészen pontosan 875,3 milliárd forint – a legújabb, április végi államháztartási jelentés szerint ennyi maradt az IMF-től, az EU-tól és a Világbanktól 2008 őszén igényelt nemzetközi hitelcsomagból. Ha a kormány átutalja a Mol-részvények mintegy 505-510 milliárd forintos vételárát, a betét értéke 365 milliárd forint körüli összegre csökken. Ez annyiból igencsak csekély, hogy hazánk ennek legalább tízszeresét hívta le a rendelkezésére bocsátott hitelkeretből.
A három nemzetközi szervezet húszmilliárd eurós hitelkeretet állapított meg Magyarország számára 2008 őszén. Ezt nem hívtuk le egy az egyben: amíg erre lehetőség volt, vagyis 2010 októberéig hazánk 14,2 milliárd eurót igényelt a keretből. Az utolsó tényleges lehívásra 2009 nyarán került sor, igaz, ugyanezen év szeptemberében egy jelképes, 50 millió eurós összeget még „elfogadtunk” az IMF-től.
„Az IMF nem kötötte ki, hogy a hitelkeretből származó pénzeket mire lehet fordítani, bár az elsődleges cél 2008 őszén a magyar fizetési mérleg stabilizálása volt” – szögezte le lapunk kérdésére Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi képviselője a Mol-ügylet kapcsán. Emlékeztetett: a hitel lehívásának eredeti határideje is lejárt 2010 októberében, vagyis jelenleg nincs élő megállapodás a valutaalap és a magyar kormány között. A 2008-as csomag törlesztése jövőre veszi kezdetét.
Tény, a hitelre eredetileg azért volt szükség, mert a pénzügyi válság kiteljesedésével elapadtak vagy nagyon megdrágultak az államháztartás finanszírozásához szükséges piaci források. A 2008-ban lehívott 6,9 milliárd euró nagy részét ennek ellenére sikerült a nemzetközi tartalékokat növelő betétként elhelyezni a Magyar Nemzeti Banknál, folyó finanszírozásra a lehívott összeg alig negyedét fordítottuk.
A nemzetközi hitelcsomag 2009 első felében jött igazán jól az államkasszának. A borús nemzetközi tőkepiacokon ugyanis az első fél évben a finanszírozás szinte kizárólag az IMF- és EU-pénzekből valósult meg. Az Államadósság-kezelő Központ kimutatása szerint 2009-ben összesen 1726 milliárd forintnyi lehívás valósult meg, ennek teljes összegét finanszírozási, adósságtörlesztési célokra használták fel. Tovább növelte az állami gazdálkodás biztonságát az MNB-nél előző évben elhelyezett betét, amely azonban 2009-ben már nem gyarapodott, sőt, év végére közel 360 milliárd forinttal apadt.
Tavaly a hitelcsomag már sokkal kisebb szerepet játszott az államháztartás finanszírozásában: a betét összegéből tovább 150 milliárd forintot csípett le a kormány, újabb lehívások már nem voltak. Sőt, már 2009 második fél évében visszatért hazánk a piaci forrásbevonásra, többek között egy korábban be nem tervezett devizakötvény-kibocsátás révén is.
A nemzetközi hitelcsomag felhasználása kapcsán mindenképpen le kell szögezni, hogy itt nem valamiféle pótlólagos forrásról van szó: az IMF- és EU-pénzek az elmaradó kötvénykibocsátások helyébe léptek, vagyis amikor finanszírozásról beszélünk, azt nem úgy kell érteni, hogy a magyar állam ennyivel többől gazdálkodhatott az adott évben.
Ennek hátterében az az általában keveset emlegetett jelenség áll, hogy hazánknak nem annyi állampapírt kell kibocsátania (vagy hitelt igényelnie), amekkora a költségvetés hiánya egy-egy esztendőben, hanem annak többszörösét. A nemzetközi csomag belépése előtti évben, 2007-ben több mint 6740 milliárd forintnyi forintadósságot bocsátottunk ki, míg 2009-ben csupán 5675 milliárdnyit. A 2007-es devizaadósság-kibocsátás ugyanakkor csupán 353 milliárd forint volt, 2009-ben ez a szám már 1998 milliárd. Utóbbiból pedig 1726 milliárdot tesz ki az IMF-től és az EU-tól történő hitellehívás. A nemzetközi csomag tehát nem a kibocsátás összértékét, hanem annak belső összetételét alakította át jelentősen.
Bruttó kibocsátás
(milliárd forint)Forrás: VG-gyűjtés
2007. 2008. 2009.
Forintadósság 6740,5 5834,1 5675
Devizaadósság 352,6 2422,5 1997,5
– ebből IMF-EU-hitelcsomag 0 1824,8 1726
Forrás: VG-gyűjtés
2007. 2008. 2009.
Forintadósság 6740,5 5834,1 5675
Devizaadósság 352,6 2422,5 1997,5
– ebből IMF-EU-hitelcsomag 0 1824,8 1726 Államadósság (az állomány változása, milliárd forint)
2008 2009 2010
Forintadósság 146,8 –774,3 502
Devizaadósság 2302,2 1693,8 374,3
Összesen 2518,4 861 1076,2
A betét mértéke 1483,6 1124,8 974,1
Változás a betét figyelembevételével 1034,8 1219,8 1226,9 -->
