Az IMF-nek szivárogtatott az MNB? - Bőkezű volt a cafeteriával Simor

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – törvényi felhatalmazás alapján – ellenőrizte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működését és a központi költségvetéssel történő elszámolások szabályszerűségét. Az ÁSZ azt ellenőrizte, hogy az MNB irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerének 2011-2012. I. félévi működése megfelelt-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és a részvényesi jogokat gyakorló nemzetgazdasági miniszter határozatainak.

Az ellenőrzés célja volt továbbá az MNB 2011. évi banküzemi gazdálkodása szabályszerűségének, a költségtakarékosság érvényesülésének értékelése. Az ellenőrzés kiterjedt az MNB kizárólagos tulajdonában lévő Pénzjegynyomda Zrt. és Pénzverő Zrt. (társaságok) feletti 2007-2011. évekre vonatkozó tulajdonosi joggyakorlásra, valamint a központi költségvetéssel összefüggő elszámolások szabályszerűségére és az előző évi ÁSZ ellenőrzés javaslatainak hasznosulására.

Főbb megállapítások

Az MNB irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerének 2011. évi és 2012. I. félévi működése alapvetően megfelelt a hatályos jogszabályi előírásoknak, az Alapító okiratnak és a részvényesi jogokat gyakorló nemzetgazdasági miniszter határozatainak.

Az MNB működése két szempontból nem volt törvényes. Az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A Bank iratkezelési szoftvere nem rendelkezett az előírt tanúsítvánnyal. 

A nemzetközi szervezetektől a Magyar Állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban az MNB a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül és a hitelintézeti törvény előírásait megsértve üzleti titok körébe tartozó adatokat adott át az IMF-nek.

A költségvetési kapcsolatot érintő kiegyenlítési tartalékok elszámolásai az MNB-ben a belső szabályzatoknak megfelelően történtek. Az NGM, mint az államháztartásért felelős minisztérium a kiegyenlítési tartalékok elszámolásával és térítésével kapcsolatban azonban számszaki, vagy egyéb ellenőrzést nem végzett. A központi költségvetésnek 2007-ben és 2010-ben az akkor hatályos jogszabályi előírások szerint összesen 31,9 Mrd Ft térítési kötelezettsége volt a Bank részére. A kiegyenlítési tartalékok összevonását előíró, 2011-től hatályos jogszabályi változás célszerű volt, mert mérsékli annak kockázatát, hogy az MNB felé központi költségvetési fizetési kötelezettség keletkezzen (Az összevont egyenleg 2007 és 2011 között minden évben pozitív volt).

Az MNB kizárólagos tulajdonában lévő társaságok működését meghatározó jogszabályi környezet nem egyértelmű, hiányos, ugyanis a stratégiai jelentőségű, állami monopol tevékenységet ellátó két társaság nem minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak. Nem tisztázottak az MNB-nek a társaságokkal kapcsolatos vagyonkezelői feladatai, többek között az, hogy a társaságok végezhetnek-e a jegybanki tevékenységgel összefüggő feladataikon túl úgynevezett piaci feladatokat. Az MNB a tulajdonosi pozícióját és a leányvállalatok fejlesztését az euró magyarországi bevezetéséhez igazodva határozta meg, az euró-céldátum eltörlésével azonban nem vizsgálta felül a Pénzjegynyomda Zrt-re vonatkozó stratégiáját. A Bank a társaság eredményét minden évben osztalékként (2006-2011 között összesen 5,8 Mrd Ft-ot) elvonta, ami veszélyeztet(het)i a Pénzjegynyomda hosszú távú működését és a bankjegy-kibocsátás biztonságos ellátását.

A 2011. évi banküzemi költség 11,9 Mrd Ft volt, amely mind az előző év, mind a tervezett költségekhez képest összességében és költségnemenként is csökkent. Az alacsonyabb költségszinthez hozzájárult a tervezettnél alacsonyabb létszám, költségcsökkentő intézkedések, a tervezett beruházások elmaradása. (A tervezett beruházások 54,1%-a, azon belül a 30 M Ft feletti informatikai beruházások 28,4%-a valósult meg.) A költségcsökkenéseket részben a nem megfelelő számviteli elszámolások is okozták, amelyeket a vezetői ellenőrzés nem tárt fel.

A költséghatékony gazdálkodást a létszámarányos hatékonysági mutatók nem támasztják alá. Ezen túl a javadalmazás (alapbér, bónusz, juttatások) szintje meghaladja a kereskedelmi banki átlagot. A 2011. évi 4,3%-os bérfejlesztés mellett az alapbéren felül fizetett bónuszok mértéke nem változott, miközben a hazai kereskedelmi banki ágazatban már 2010-ben is átlagosan 18%-kal csökkent. A cafeteria keret kétszerese a kereskedelmi bankoknál jellemző nagyságnak.

A hatályos számviteli szabályok, illetve az MNB-re vonatkozó jogszabályi előírások szerint a MNB éves beszámolóját befolyásoló 2%-os úgynevezett jelentős összegű hiba az MNB mérlegfőösszegére (12000 Mrd Ft) vonatkozik. Ebből következik, hogy az MNB-nek csaknem 250 milliárd forintos hibát kell vétenie ahhoz, hogy ez az éves beszámolójának minősítését negatívan befolyásolja (korlátozza), miközben a tényleges banküzemi költségek és ráfordítások csak 12 Mrd Ft-ot tesznek ki. Az előírás nem biztosítja a közpénzekkel való felelős gazdálkodást és elszámoltatást.

Javaslatok

Az ellenőrzés megállapításai alapján az ÁSZ javasolja a nemzetgazdasági miniszternek, hogy intézkedjen a MNB által kimutatott kiegyenlítési tartalékoknál a Magyar Állam és a Bank közötti elszámolások ellenőrzéséről és kezdeményezze az MNB számvitelére vonatkozó kormányrendelet módosítását annak érdekében, hogy a számviteli törvény jelentős összegű hibára vonatkozó mértéke az MNB mint társaság banküzemi költségeire és ráfordításaira a jegybanki tevékenységtől elkülönítve érvényesüljön. Javasolta a számvevőszék továbbá, hogy kezdeményezze a Pénzjegynyomda Zrt. és a Pénzverő Zrt. jogszabályi környezetének felülvizsgálatát.

Az MNB elnökének az ÁSZ javasolta, hogy az iratkezelési rendszerrel kapcsolatban intézkedjen a felelősség megállapításáról, valamint intézkedjen a pénzügyi tervezés és a gazdálkodási folyamatok során a megalapozott, megvalósítható beruházási tervek készítéséről; az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódó belső erőforrás felhasználás teljes körű méréséről; a számviteli szabályok teljes körű betartásáról. Javasolta az ÁSZ továbbá, hogy vizsgálja felül a Pénzjegynyomda Zrt-vel kapcsolatos stratégiáját és osztalékpolitikáját a szükséges hazai bankjegy mennyiség biztonságos előállítása és a kockázatok csökkentése érdekében, valamint intézkedjen a felhatalmazás nélküli adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség megállapításáról, a felelősség okainak feltárásáról és az eljárási hiba megszüntetéséről.