Az IMF-től is megkapta az ejnye-bejnyét az Orbán-kormány

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss tanulmányában külön említést tesz a magyarországi folyamatokról, és kritikával illeti a kormányt. A független Költségvetési Tanács (KT), mely szervezet a mindenkori kormány hiteles felügyelője volt, gyakorlatilag „megszűnt” létezni – húzza alá Carlo Cottarelli, az IMF költségvetési főosztályának igazgatója.

Az eurózóna válságkezelési mechanizmusát előrelépésként értékelte, egyedül Magyarországot emelte ki a térségből a közgazdász. A Nemzetközi Valutaalap „Költségvetési monitor” című elemzése szerint a kormányzati lépés aláássa az átláthatóságot és gyengíti az ellenőrzést, és az ellensúlyokat.

A jelentés kiemeli, hogy a fejlett gazdaságok nagy költségvetési hiánnyal rendelkeznek, míg a feltörekvő államok általában kisebb deficitet mutatnak fel. Az euróövezet államadóssága 87,1 százalék lehet 2011-ben a GDP százalékában, és jövőre 88,7 százalékra emelkedhet. Az Egyesült Államokban 2012-ben eléri a GDP 100 százalékát az államadósság, és 102 százalékig kúszhat fel.

A fejlett gazdaságokban az államháztartási bevételek a vártnál jobban alakultak tavaly, a GDP-arányos deficit így az államháztartást megterhelő válságkezelő-gazdaságösztönző intézkedések ellenére a vártnál nagyobb mértékben csökkent, átlagosan 1 százalékponttal nagyjából 8 százalékra mérséklődött, ami 0,3 százalékponttal erősebb javulás, mint amit az IMF korábban várt.

Ugyanakkor a GDP-arányos államadósság gyors ütemben nőtt, meghaladta a 100 százalékot - áll a washingtoni központú pénzügyi szervezet tavaly novemberben készült, Költségvetési figyelő című kiadványának helyi idő szerint szerdán megjelent, frissített változtában. Az idén a válságban felszökött hiány lefaragása a vártnál lassabban folytatódik, és nagyobbak lesznek az országonkénti eltérések a fejlett gazdaságok csoportjában.

A költségvetési konszolidáció mértéke a csoportátlagot tekintve a novemberben valószínűsített 1 százalékpont helyett alig 0,4 százalékpont lehet, ugyanakkor az államadósság továbbra is nagymértékben nő, 107,4 százalékra emelkedik.

Ugyanakkor a nagy európai gazdaságok jelentős kiigazítást visznek véghez az idén, az élen Spanyolországgal, ahol főként kiadáscsökkentéssel - egyebek mellett a nyugdíjak, a közszolgálati fizetések és az állami beruházások visszafogásával - operálnak. A legsúlyosabb helyzetben lévő Görögországban, Írországban és Portugáliában egyaránt a GDP 2-2,6 százaléka közötti mértékű költségvetési megszorítást hajtanak végre.