Az MNB legféltettebb titkait is megtudhatja a kormány

A közigazgatási miniszter, Navracsics Tibor szerint ideje bővíteni az állam által ellenőrzés alá vont vállalatok körét. Ezért azt javasolja az államháztartási törvény módosításában, hogy a jövőben ne csak a stratégiailag kiemelt jelentőségű, állami tulajdonban álló cégeknél tarthasson ellenőrzést a Kehi, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyekben az államnak többségi tulajdonrésze van, hanem minden olyan vállalatnál, vállalkozásnál, amelyben közvetve vagy közvetlenül tulajdonos az állam, függetlenül a tulajdon mértékétől – írja a Népszabadság.

Amikor a változás indokai felől érdeklődtek, azt a választ kapták a tárcától, hogy a Kehi elmúlt két és fél éves ellenőrzési tapasztalatai rávilágítottak: az állami gazdasági társaságokra – a kevésbé szigorú jogszabályi környezet és a költségvetési szektorhoz képest korlátozottabb állami kontroll miatt – a rendelkezésre álló források pazarló felhasználása, illetve a felelőtlen, kárt okozó vezetői döntések inkább jellemzők, mint a költségvetési szervekre. Még inkább igaz ez azon gazdasági társaságok esetében, amelyekben az állam csak közvetetten tulajdonos.

A KIM – folytatva a korrupciós mechanizmus bemutatását – leírta: ez a tény a hazai szabályozást jól ismerők körében hosszú idő óta közismert. Ebből fakadóan az elmúlt időszakban gyakran alkalmazott korrupciós technika volt, hogy a „kétes” ügyleteket a közvetett, illetve kisebbségi állami tulajdonban álló cégek hajtották végre, hiszen ezeknél az állami ellenőrzés kevésbé érvényesülhet. Azért van szükség a tárca szerint a módosításra, mert ezáltal kontrollálható lesz az adófizetők pénzének felhasználása, és egyébként is mindenki érdeke, hogy az állami társaságok átláthatóan, gazdaságosan működjenek, mert ezzel a társadalmi befektetői bizalom is növelhető.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a társaságok részvényeseinek eddig is megvolt a jogban biztosított lehetőségük a betekintésre a cég üzleti irataiba, könyveibe. A törvényjavaslat célja – írják –, hogy a jogalkotó a közérdek alapján fokozottan védendő állami vagyon, részesedés tekintetében (ideértve a tőzsdei társaságokban lévő tulajdonrészt is) a társasági törvényben rögzített iratbetekintési joghoz képest fokozottabb ellenőrzési jogosultsággal ruházza fel az állam e célra létrehozott ellenőrzési szervét.

„A módosító indítvány az MNB álláspontja szerint nemcsak sérti az MNB függetlenségét, de felesleges is, hiszen a hatályos jegybanktörvény szerint az MNB gazdálkodását már eddig is két szerv, az Állami Számvevőszék és az MNB felügyelőbizottsága ellenőrizte és ellenőrzi” – közölte a Népszabadsággal a jegybank sajtóosztálya. A központi bank véleményére – ahogy az őket érintő más jogszabályi változások előkészítése során előfordult – most sem volt kíváncsi a kormányzat, holott ez törvényi kötelezettség lenne. Az MNB ennek ellenére elküldte álláspontját Navracsics Tibornak – tudta meg a lap.

Megkérdezték, hogy az MNB esetében milyen adatbázis minősül üzleti titoknak, amit a Kehi vizsgálhatna. A sajtóosztály szerint minden, az MNB tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amely nem esik más törvény által védett adat körébe (minősített adat, banktitok) üzleti titoknak minősül, ha tartalmánál fogva szükséges a nyilvánosság korlátozása, és az üzleti titokká minősítés jogszabályi feltételei fennállnak. Ilyennek számítanak egyebek mellett az előzetes havi, éves eredményadatok a központi költségvetéssel történő elszámolásig, illetve a közzétételig, a céltartalékra vonatkozó adatok, egyes, az MNB alapvető feladatainak ellátásának keretében megkötött szerződések adatai. S ezzel még nincs vége: a minősített adatok, üzleti titkokhoz sorolhatóak a nyíltpiaci műveletek, a devizatartalék is, amelyek igazán kényes információknak számítanak.