Magyarország visszautasította az uniós ajánlások egy részét, és nem hajlandó feladni adópolitikájának azt az irányát, hogy az adóterhelés súlypontja a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra kerül át - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken újságíróknak, az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos brüsszeli tanácskozása után.
A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarország egyszerre kívánja csökkenteni az államadósságot és növelni a versenyképességet. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedési célokat olyan eszközökkel akarja elérni, amelyek nem növelik az államadósságot. "A kohéziós politika az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus" - mondta a miniszterelnök, és felhívta a figyelmet arra: a kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatásokkal már eddig is bizonyítottan sikerült növekedést gerjeszteni, azért szerinte azt nem szabad gyengíteni. Közölte: ez év végéig akarják lezárni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretek vitáját, aminek választ kell majd adnia arra, hogy mennyi pénzt lesz kohéziós célokra.
A csúcstalálkozó eredményei alkalmasak a magyarok önbizalmának növelésére - tette hozzá a kormányfő. Szerinte a csúcs növekedéspárti döntései összhangban állnak a magyar kormány törekvéseivel. Az unióba irányuló exportról azt mondta: nem véletlen, hogy a keleti nyitás politikáját 2010-től fogva folyamatosan hirdeti, mert ha az Európai Unió, mint piac nem fejlődik elég gyorsan, akkor "a világ más piacain gyorsan el tudjuk helyezni a termékeinket."
Monti: Lehet, hogy kérünk segítséget, de nem most
Elképzelhető, hogy Olaszország segítséget kér az uniós segélyalapoktól, hogy a kötvényhozamait csökkentse, de jelenleg ezt nem tervezik - idézi a Reuters Mario Monti olasz kormányfőt. "Nem tervezzük, hogy aktiváljuk a mechanizmust, de nem zárok ki semmit a jövőre nézve" - közölte, hozzátéve: a mechanizmus az olyan országokra lett kitalálva, amelyek megfelelnek az EU közpénzügyi ajánlásainak, mint például Olaszország. Monti azt mondta, nem tudja, hogy a csúcson született megállapodás elég lesz-e ahhoz, hogy csökkenjenek a 6 százalékosra hízott olasz hozamok.
Franciaország parlamenti jóváhagyást kér
Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteki brüsszeli döntései nyomán Francois Hollande francia köztársasági elnök úgy határozott: beterjeszti országa parlamentje elé jóváhagyásra a költségvetési fegyelem erősítésére vonatkozó uniós szerződést, az úgynevezett fiskális paktumot. Az új francia kormányzat álláspontja eddig az volt, hogy addig nem fogja ratifikálni a költségvetési fegyelmet javító és az államadósság csökkentését előíró uniós paktumot, amíg azt nem kísérik a gazdasági növekedést serkentő elemek.
Hollande elnök azt követően határozott a ratifikáció mellett, hogy az uniós csúcsértekezleten jóváhagytak egy sor intézkedést, amely összesen 120 milliárd eurónyi többletforrást jelent növekedésösztönzésre az EU-ban.
Montenegró egy lépéssel közelebb az EU-hoz
Az uniós csúcson jóváhagyták az európai uniós kormányfők a csatlakozási tárgyalások megkezdését Montenegróval. Ezt Herman Van Rompuy, a kormányfői fórum (Európai Tanács) elnöke jelentette be. Megerősítette, hogy a tárgyalások hivatalosan már pénteken meg is kezdődnek. Ez elsősorban a most leköszönő dán elnökség kívánsága volt - így a megbeszéléssorozat még a "dán" félévben kezdetét veheti. A kormányfői döntés nem számít meglepetésnek, tekintettel arra, hogy az uniós tagországok európai ügyekben illetékes miniszterei a hét elején már megállapodásra jutottak a témában. A csatlakozási tárgyalások várhatóan több évig tartanak majd.
Rendeződött a szabadalmi kérdés is
Megállapodtak az európai uniós tagországok állam- és kormányfői pénteken arról, hogy az európai szabadalmi bíróság székhelye Párizsban lesz, ezzel elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy létrejöjjön a szabadalmak kiadását és jóváhagyását egyszerűbbé és olcsóbbá tevő uniós rendszer. A megállapodás tényét a brüsszeli ülésen elnöklő Herman Van Rompuy jelentette be a Twitter közösségi portálon közzétett üzenetében.
Az uniós szabadalom szabályozásának kidolgozásában a tavalyi magyar EU-elnökségnek jutott a főszerep, az érintett tagországok hónapok óta már csak a bíróság székhelyén vitáztak. Diplomáciai források közlése szerint a székhely Párizsban lesz, de a bíróság fontos osztályainak otthont ad a másik két pályázó, London és München is. A bajor főváros volt az európai szabadalmi hivatal eddigi székhelye, és erre alapozva a bíróság adminisztratív rendszerét is ez a város fogadja majd. A három jelentkező között elosztották az egyes területeket is, így például a gyógyszerészeti szabadalmakkal kapcsolatban Londonban, a műszaki területeken pedig Münchenben születnek majd a bírósági döntések. Már korábban döntöttek arról is, hogy a szabadalmi bíróképzés központja Budapest lesz.
Alacsonyabb szinten az EU-tagországok hosszú ideje nem tudtak megállapodni a bíróság székhelyéről, ezért kellett végül az állam- és kormányfőknek dönteniük a témában. A kormányfői tanács már korábban e félév végét tűzte ki határidőként a megállapodásra. A közös uniós szabadalom bevezetésének köszönhetően - várhatóan legkésőbb 2014-től - a vállalkozások találmányi oltalomhoz jutása egyszerűbb és olcsóbb lesz, mint a jelenlegi, nemzeti szabadalmaztatási rendszer, és nagyobb jogbiztonságot is jelent majd. Mindez továbbá egészen bizonyosan növelni fogja a versenyképességet is. Spanyolország és Olaszország kormányszinten egyelőre nem vesz részt a rendszerben annak nyelvi rezsimje miatt, de e két ország cégei is folyamodhatnak majd uniós szabadalomért.
Az értekezlet második napján a megbeszélésekre érkező vezetők közül többen méltatták az előző éjjel elért megállapodásokat, különös tekintettel a rövid távon is ható döntésekre, amelyek máris éreztették hatásukat a nemzetközi pénzügyi piacokon.
Angela Merkel német kancellár hangsúlyozta, hogy fontos döntések születtek, amelyek lehetővé teszik a nehezebb helyzetű euróövezeti országok segítését, ugyanakkor Németországnak sem kellett feladnia elveiből, beleértve a feltételességet és mindennemű segítség ellentételezését jelentő stabilitási vagy reformlépéseket.
Francois Hollande francia köztársasági elnök úgy vélte, három területen is fontos előrelépéseket tettek. Ezek között említette a bankok feltőkésítésére, illetve a bankunió kiépítésére vonatkozó döntéseket, az eddiginél "könnyebb megoldásokat" Spanyolország számára, továbbá az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus használatára vonatkozó újításokat.
Az értekezlet második napján a megbeszélésekre érkező vezetők közül többen méltatták az előző éjjel elért megállapodásokat, különös tekintettel a rövid távon is ható döntésekre, amelyek máris éreztették hatásukat a nemzetközi pénzügyi piacokon.
Angela Merkel német kancellár hangsúlyozta, hogy fontos döntések születtek, amelyek lehetővé teszik a nehezebb helyzetű euróövezeti országok segítését, ugyanakkor Németországnak sem kellett feladnia elveiből, beleértve a feltételességet és mindennemű segítség ellentételezését jelentő stabilitási vagy reformlépéseket.
Francois Hollande francia köztársasági elnök úgy vélte, három területen is fontos előrelépéseket tettek. Ezek között említette a bankok feltőkésítésére, illetve a bankunió kiépítésére vonatkozó döntéseket, az eddiginél "könnyebb megoldásokat" Spanyolország számára, továbbá az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus használatára vonatkozó újításokat. Vereséget kiáltanak a német lapok Egybehangzóan Olaszország és Spanyolország győzelmeként és Angela Merkel német kancellár vereségeként értékelték német lapok az uniós csúcstalálkozón az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerrel (ESM) kapcsolatban kötött megállapodásokat.
A legnagyobb példányszámú német napilap, a Bild internetes kiadásában "Olaszország és Spanyolország az EU-csúcson is győz - Merkel behódol" címmel, a legnagyobb olvasottságú hírportál, a Spiegel Online pedig "Az éjszaka, amikor Merkel veszített" címmel számolt be a csúcsról.
A Die Welt című konzervatív napilap az internetes kiadásában "Merkel veresége egy történelmi éjszakán" címmel közölt kommentárt, a liberális Tagesspiegel pedig "Merkel meghajol az olasz és a spanyol nyomás alatt" címmel közölt összefoglalót a honlapján.
A Bild beszámolója szerint a megállapodás lényege az, hogy az euróövezeti válságállamok a jövőben könnyebben juthatnak támogatáshoz az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer révén (ESM), a bajba jutott bankok pedig állami közreműködés nélkül, közvetlenül kaphatnak forrást az ESM-től. Mindez "fordulópontot jelent a válságkezelés politikájában. Angela Merkel feladta szilárd álláspontját" - írta a Bild.
A Spiegel Online szerint a megállapodás lényege az, hogy az euróövezeti államoknak csak az Európai Bizottság (EB) országspecifikus ajánlásaiban megfogalmazott iránymutatásokat kell követni ahhoz, hogy támogatáshoz juthassanak az ESM-től, és nem kell további megszorításokkal járó költségvetési kiigazító programot indítani, mint a görög, az ír és a portugál esetben. A másik lényeges elem az, hogy az ESM a jövőben közvetlenül is támogathat bankokat, de csak azt követően, hogy az EKB szervezetén belül kialakítják az új bankfelügyeleti hatóságot, amiről a végső döntést az év végéig hozzák meg. Mindez "Merkel súlyos veresége" - írta a Spiegel Online.
A Die Welt megjegyezte: a kancellár már több mint 20 válságkezelő csúcstalálkozón vett részt, de "a péntekre virradó éjszakát biztosan soha nem felejti el", hiszen az értekezlet eredményei "valószínűleg fordulópontot jelentenek a válságkezelésben, mert Merkel dél-európai ellenfelei több ízben is odébb tudták tolni a Berlin által kijelölt határokat". Az, hogy a bankok közvetlenül kaphatnak tőkeinjekciót az ESM-től, Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök "győzelme, mert kormányának nem kell újabb adósságba vernie magát" és csökkenhetnek állampapírjainak kamatai is. Angela Merkel mostanáig "kategorikusan elutasította" ezt a megoldást, arra hivatkozva, hogy az euróövezetben nincsen olyan hatóság, amely ellenőrizheti a tagállami bankokat. A bankokra vonatkozó megállapodásnál "drámaibb" az ESM és az EFSF eszközeinek "rugalmasabb és hatékonyabb" felhasználására vonatkozó megállapodás, mert az "a trojka és a német megszorítási diktátum végét" jelentheti - írta a konzervatív lap.
A liberális Tagesspiegel szerint "Merkel meghajolt a spanyol és az olasz nyomás alatt", hiszen mostanáig "határozottan elutasította" a válságkezelő eszközrendszer kiterjesztését, most pedig "meg kell magyaráznia a Bundestagban az ESM és a fiskális paktum ratifikációja előtt, hogy miért járult hozzá a bankok közvetlen támogatásához és az állampapír-vásárláshoz". -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.