A babaszívműtét a legdrágább

Egy fogeltávolításért 4300 forintot, míg az olyan ambulánsan elvégezhető, kis sebészeti beavatkozásokért, mint a szemölcs- és az anyajegy-eltávolítás 7 és fél ezer forintot kapnak az egészségbiztosítótól az intézmények. Az altatás nélküli méhkaparás is ott van a legolcsóbb beavatkozások között, ezért 21 ezer forintot fizet a biztosító, 6 ezer forinttal többet, mint az altatásos operációért.

A legköltségesebbnek az újszülöttek szívműtétei számítanak, öt napon túli gépi lélegeztetéssel ez 3 millió forintnál is többe kerül. De 2 millión felüli kiadással jár – szintén öt napon túli gép lélegeztetéssel – a koponya-, a gerinc és a nyitott szívműtét, az agyi érelzáródás kezelése, a bypass műtét és az 1500 grammnál kisebb súllyal született babák operációja is.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott tájékoztatás szerint nem a beavatkozások költsége befolyásolja azok gyakoriságát. Évi több mint 74 ezer esettel ugyanis a hajlékony műlencse beültetéses szürkehályogműtétek vezetik ma hazánkban a leggyakoribb orvosi beavatkozások TOP 10-es listáját. A második leggyakoribb beavatkozás a gátmetszés, 2012-ben több mint 35 ezer ilyen műtétet végeztek, az évi 90 ezer szülés egyharmadában. Ennél alig kevesebb, 34300 terhességmegszakítás történt.

Az említetteken túl évi 47 ezernél is több méhkaparást, majdnem 29 ezer császármetszést, 14600 burokrepesztést, valamint több mint 13 és félezer vetélésbefejezést végeztek az országban. Vagyis az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott információk szerint a nőgyógyászati beavatkozások a leggyakoribbak ma Magyarországon.

A Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója szerint nincs ezen mit csodálkozni, hiszen ezek jelentős része – az általában a változó korban jellemző vérzési rendellenességek okának felderítését célzó küreteket kivéve – terhességgel összefüggő eljárások, és nem betegség miatt szükségessé váló beavatkozások. Az igazgató hozzátette: bár kétségtelen, hogy a terhességmegszakítások száma még mindig magas, az utóbbi húsz évben ezen a téren jelentős csökkenés tapasztalható. A császármetszések aránya nemzetközileg vitatott, a hazai mintegy 30 százalék nagyjából az EU-átlag körül van. A spontán vetélések száma sem kirívó, a terhességek 15 százaléka így végződik.

A gyakori beavatkozások között 21 és fél ezres esetszámukkal csak ötödikek a mandulaműtétek, míg a hatodik helyen álló laparoszkópos epehólyag-operációból alig több, mint 21 ezret végeznek évente. Ez utóbbiból ma már mintegy kétszer annyit végeznek, mint hagyományos epeműtétből volt a laparoszkópia kora előtt, ami részben az epekövesség gyakoribbá válásával, illetve a fiatalabb, munkaképes korosztály felé tolódásával magyarázható, és azzal, hogy ezzel a technikával a műtét kockázata jelentősen kisebb – magyarázza Weltner János, a Semmelweis Egyetem I. számú Sebészeti Klinikájának munkatársa. A TOP-10 beavatkozásba ezeken kívül a vesekőzúzás, az artroszkópos térdízület-kezelés fért csak bele – az előbbit szintén a műtéti technika fejlődésével, az utóbbit az idősödő társadalommal és a sportsérülésekkel magyarázza a szakember.

A Semmelweis vezeti a listát

A legtöbb operációt értelemszerűen a progresszivitás csúcsán lévő intézményekben, az egyetemi klinikákon és az oktatókórházakban végzik. Csaknem 57 ezres esetszámával közülük is kiemelkedik a budapesti Semmelweis Egyetem, itt csaknem 20 ezerrel többet műtenek, mint a második helyezett szegedi, illetve a harmadik debreceni egyetemen. A pécsi klinikákon tavaly 35 ezer beavatkozást végeztek, ötezerrel többet, mint a TOP-lista ötödik helyén álló Miskolci Oktatókórházban.