Bajban a presztízsprojektek
A legnagyobb rés a Galileo műholdas navigációs rendszer finanszírozásában tátong – mutat rá a Handelsblatt. Az amerikai GPS konkurensének szánt Galileo számára 3,4 milliárd eurót különítettek el az uniós költségvetésből 2013-ig. Bizottsági források szerint azonban még 2,5 milliárd euróra lenne szükség a projekt befejezéséhez, ebből akár már az idén esedékessé válhat 1,5 milliárd. A hivatalos számvetés valószínűleg ősszel készül el.
Szintén szeptemberben várható, hogy a másik nagy pénznyelőként számon tartott ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor – Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor) projekttel kapcsolatban felmerült újabb költségeket nyilvánosságra hozzák. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy az EU által fizetendő, eredetileg 2,7 milliárd eurósra tervezett rész már most több mint kétszeresére növekedett, és igencsak kétséges, hogy a 2012–13-ra előirányzott újabb 1,4 milliárd euró elegendő lesz-e. Az összes eddigi költségszámítás hibás volt, az ITER egy feneketlen hordó – mondta a dél-franciaországi Caradache-ban épülő reaktorral kapcsolatban egy EP-képviselő a német lapnak.
Bár az előbbi kettőnél jóval kevésbé költséges, de annál kínosabb Brüsszel számára a schengeni információs rendszer második verziójának (SIS II) a projektje. A biometrikus adatok alapján működő SIS II-nek már 2006 óta működnie kellett volna. Ehhez képest azóta is folyamatosan merülnek fel az újabb és újabb technikai gondok, illetve az ezekkel járó egyre nagyobb költségek. Egyes becsések szerint a felállítás összesen 140 millió euróba fog kerülni, erről az Európai Bizottság októberben teszi közzé a hivatalos számokat.
Az ősszel napvilágra kerülő projektszámok tehát kellemetlen szituációkat eredményezhetnek. Az egyes vélemények szerint „könnyelműbben költekező és a csúcstechnológiáért lelkesedő bizottsággal” szemben az utóbbi időben mind takarékosabb tagállamok inkább véd- és dacszövetséget képeznek.
Az EU most kerülhet először olyan helyzetbe, hogy egyszerűen nem lesz elegendő pénze. Korábban Brüsszel könnyedén áthárította a többletköltségeket a tagállamokra, jelenleg ez a növekvő ellenállás miatt már aligha elképzelhető. Mindenesetre az EU brüsszeli végrehajtó testülete továbbra is erre törekszik.
A 2011-es uniós költségvetést egymilliárd euróval, 142 milliárdra növelte. A drága csúcstechnológiai beruházások mellett az új uniós külügyi szolgálat, illetve a felállítandó öt új EU-s ügynökség is komoly kiadásokat generál. JK–KoM
Vélemény
Herczog EditEP-képviselő
Nem megoldott az olyan projektek finanszírozása, amelyekben egynél több, de nem az összes tagállam érdekelt. A lisszaboni szerződéssel több terület – az innováció, az űrkutatás, a turizmus – a közösségi politikák hatálya alá került. Ám a 2007–13-as hétéves uniós költségvetés még a lisszaboni szerződés véglegesítése előtt készült, és nem alakítottak ki külön költségvetési sorokat ezekre a területekre. Emiatt gyakorlatilag 2014-ig, a következő közösségi pénzügyi periódus kezdetéig nem megoldott az EU saját kiemelt beruházásainak a finanszírozása. Ezek nem pénzt szóró presztízsberuházások: az unió számára létkérdés, hogy ne maradjon le a globális technológiai versenyben, a tagállamoknak nem ezen kellene spórolni.
Barsiné Pataki Etelka
Volt EP-képviselő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke
Az Európai Uniónak ki kell bírnia, hogy éves költségvetésének néhány százalékát high-tech beruházásokra fordítja. Nem tartom soknak az erre fordítandó pénzt, támogatom a bizottságot abban, hogy lelkesedik az új technológiáért. Ugyanakkor érdemes elgondolkozni azon, hogy miért lesz minden drágább annál, mint amennyire előre becsülték. Ennek okát nem abban látom, hogy a bizottság könnyelműen költekezne, hanem inkább abban, hogy az unió egészének eddig kevés a tapasztalata az ilyen nagy és nehéz projektek lebonyolítására. Ha a tagállamok valamit tenni akarnak, itt kell kezdeményezéssel élniük, mert a bizottsági bürokraták teljesen alkalmatlanok nagyprojektek lebonyolításának a menedzselésére.
EP-képviselő
Nem megoldott az olyan projektek finanszírozása, amelyekben egynél több, de nem az összes tagállam érdekelt. A lisszaboni szerződéssel több terület – az innováció, az űrkutatás, a turizmus – a közösségi politikák hatálya alá került. Ám a 2007–13-as hétéves uniós költségvetés még a lisszaboni szerződés véglegesítése előtt készült, és nem alakítottak ki külön költségvetési sorokat ezekre a területekre. Emiatt gyakorlatilag 2014-ig, a következő közösségi pénzügyi periódus kezdetéig nem megoldott az EU saját kiemelt beruházásainak a finanszírozása. Ezek nem pénzt szóró presztízsberuházások: az unió számára létkérdés, hogy ne maradjon le a globális technológiai versenyben, a tagállamoknak nem ezen kellene spórolni.
Barsiné Pataki Etelka
Volt EP-képviselő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke
Az Európai Uniónak ki kell bírnia, hogy éves költségvetésének néhány százalékát high-tech beruházásokra fordítja. Nem tartom soknak az erre fordítandó pénzt, támogatom a bizottságot abban, hogy lelkesedik az új technológiáért. Ugyanakkor érdemes elgondolkozni azon, hogy miért lesz minden drágább annál, mint amennyire előre becsülték. Ennek okát nem abban látom, hogy a bizottság könnyelműen költekezne, hanem inkább abban, hogy az unió egészének eddig kevés a tapasztalata az ilyen nagy és nehéz projektek lebonyolítására. Ha a tagállamok valamit tenni akarnak, itt kell kezdeményezéssel élniük, mert a bizottsági bürokraták teljesen alkalmatlanok nagyprojektek lebonyolításának a menedzselésére.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.