Bedőlt "Mister 10 százalék" hitele

Közrejátszott a rossz helyzetben a korrupció is – ahogy Fekete fogalmazott, „voltak olyan banki vezetők, akiknek az volt a becenevük, hogy Mr. 10 százalék, ezeknek a hitelei persze bedőltek”.

Tartalékok persze még mindig vannak a cégek működésében. Évekkel a válság kezdete után is lehet még keresni több cégnél, hol lehet spórolni. Ehhez persze meg kell nézni, mibe fektetnek be. Az EU-támogatásokba például nem éri meg mindenáron beruházni, csak akkor szabad belevágni, ha megtérül.

Aki minden tartalékot felélt, az is találhat alternatív finanszírozási formát: a Jeremie-alapból például a növekedésorientált cégeket támogathatják, és lehet megpróbálkozni új tulajdonostársak bevonásával is. Ehhez azonban transzparencia és pénzügyi fegyelem kell, ami viszont most nagyon hiányzik sok cégnél. Másik probléma, hogy ha a bank is információkat kér, azokra nem tudnak megalapozott válaszokat adni, így szinte magukat vágják el a hitelhez jutás lehetőségétől. Erre oda kell figyelni, „kisebb méretekben egy jó Excel-tábla csodákat tud művelni” – tette hozzá.

Verseny a bankok közt a hitelszűke ellenére is van. Minden bank szeretne hitelezni, de csak jó hiteleket adnának. Az már nem működik, hogy egy egyoldalas üzleti tervet adnak oda a cégek a bankoknak – fogalmazott Fekete Miklós. Volt olyan bank, ahol átnéztek háromszáz céges hitelt, ebből pedig tíz is alig volt, amelynek a terve ránézésre is úgy nézett ki, mint egy üzleti terv – hozott példát. Erre muszáj energiát és pénzt fordítaniuk a cégeknek, akár egy munkatárs felvétele is nagy eredményeket hozhat.