Behúzta a féket a gazdaság
Feladta a dinamikus bővülésbe vetett hitét a Nemzetgaz-dasági Minisztérium is: az Origo hírportál értesülése szerint az idén 1,8, jövőre 1,7 százalékos bővüléssel számolnak a korábbi 3,2 és 3,6 százalék helyett.
Utóbbi számokat az első negyedévi folyamatok még alá is támasztották, habár a növekedés szerkezete már akkor is eltért a várttól. Sokkal óvatosabbnak bizonyult a lakosság, mint bármikor korábban, így még növekvő reáljövedelmek mellett sem indult meg a költekezés. Sőt, a kiskereskedelem még mindig zsugorodó trendet mutat, a legutóbbi havi adatok szerint is csak stagnálás volt.
Bár a második negyedéves részletes GDP-adat csak holnap jelenik meg, a havi ágazati statisztikák alapján valószínű, hogy a fogyasztás tovább szűkült. Ezzel pedig minden bizonnyal tarthatatlanná válnak a 1,5-2 százalékos fogyasztásbővülést jelző prognózisok. A legjobb esetben is csak stagnálás, vagy akár további visszaesés is lehet az idén. Mivel a bruttó hazai termék kétharmadát teszi ki e tétel (a társadalmi juttatásokkal együtt), így ez önmagában bő egy százalékpontos lassulásért felelős.
A külpiaci konjunktúra lassulása eközben a hazai exportőröket érinti negatívan, a márciusban több intézet által becsült 12-15 százalékos kivitelbővülés sem tűnik tarthatónak. Csakhogy a GDP-t a nettó export befolyásolja, vagyis a kivitel és behozatal különbsége. Az utóbbi pedig ugyancsak elmarad a korábbi előrejelzésektől, így az egyenleg mégis a várakozások szerint javulhat, további 1-1,5 milliárd euróval.
A jegybank is lefelé módosítja majd a hónap végén kiadandó inflációs jelentésében szereplő gazdasági pályát. Simor András ezt még a múlt héten jelezte, azonban fő okként az euróövezet gondjait jelölte meg. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fogyasztásra vonatkozó prognózist a júniusi jelentésben szereplő 1,4 százalékos szinten hagynák az MNB szakértői. Inkább úgy kell értelmezni az utalást, hogy a görög és portugál gondok nyomán a nemzetközi pénzügyi hangulat visszafogja a hitelezést, ezen keresztül pedig a fogyasztási és főként a beruházási keresletet.
További gondokat okoz, hogy a lassulás az adóbevételeket jelentősebben befolyásoló fogyasztásban keletkezik. Ez az áfabevételeket jócskán visszaveti, míg ha az export esne ugyanekkora mértékben, az sokkal kisebb közvetlen kiesést okozna. Ha valóban csak 1,7 százalékos lesz a jövő évi növekedés, 120-150 milliárd forintot kell valahonnan kipótolni a költségvetésben.
A kormány maga is a gazdaság fékezésére kényszerül, mivel várhatóan adónöveléssel tudja csak befoltozni a keletkezett lyukat. Az még nem világos, hogy az eddig emlegetett százmilliárdos csomagban figyelembe vették-e ezt a hatást. A költségvetési szigor jövőre még erőteljesebben fékezheti a gazdaságot.
A kormányzati beruházások hagyományosan először esnek áldozatul a kiadáslefaragásnak, ez már meg is látszott az évközi statisztikán. Ez viszont a 2005 óta lejtmenetben lévő építőipart hozza még rosszabb helyzetbe. De az sem jelent sokkal biztatóbb perspektívát, ha leépítéseket hajt végre a kormányzat, a nagy munkanélküliség mellett ez a szociális kiadások további emelkedésével jár. Mégis e két megoldás között kell lavírozni, hiszen az adóemelés hosszabb távon rosszabb versenyképességet eredményez. Az állam mérete regionális összevetésben még mindig jelentős, a kiadások az idén elérik a GDP 49,7 százalékát.
Európa sem fogyaszt már eleget
Az előzetesen jelzetthez hasonlóan 0,2 százalékos volt az EU és az eurózóna bővülése is a második negyedévben az elsőhöz képest, éves szinten 1,6, illetve 1,7 százalékos volt a növekedés. Ez derült ki az Eurostat friss közleményéből. Az európai fogyasztás ugyancsak leállt, sőt, negyedéves szinten még enyhén zsugorodott is. A külkereskedelem is jelentősen lassult, a 6 százalékot alig meghaladó export- és importdinamika csak fele az egy évvel korábbinak.Leállt a kormányzati élénkítés is, a közösségi fogyasztás már inkább fékezi a gazdaságot, mintsem támogatja. Az egyedüli biztató jel az, hogy a beruházások nem estek vissza. A tagországok teljesítménye vegyes, az észtek éves alapon 8,4 százalékos GDP-növekedése jelenti a csúcsot, de a többi balti ország is dinamikusan bővült.
Leállt a kormányzati élénkítés is, a közösségi fogyasztás már inkább fékezi a gazdaságot, mintsem támogatja. Az egyedüli biztató jel az, hogy a beruházások nem estek vissza. A tagországok teljesítménye vegyes, az észtek éves alapon 8,4 százalékos GDP-növekedése jelenti a csúcsot, de a többi balti ország is dinamikusan bővült. Újragondolt kilátások: a fejlett országok recessziója a harmadik világban is érződik Részben a gyenge belső kereslet, részben a gazdaságösztönző politikákat felváltó megszorítások miatt a fejlett országokban az idén megtorpant a gazdaság talpra állása, ugyanakkor a fejlődő világban folytatódik a belső kereslet által vezérelt erőteljes növekedés. Mindeközben a fejlett világ új recessziója érződik majd a „harmadik ” világbeli országokban is, amelyeknek meg kell küzdeniük saját pénzügyi instabilitásukkal, illetve a fejlettek által generált spekulációs tőke beáramlásának hatásaival. A többi között így látja a globális helyzetet az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete, az UNCTAD tegnap kiadott éves jelentése, a Trade and Development Report.
A válság után gyorsan magához tért a világgazdaság, ám a globális növekedés 3 százalék körülire lassul az idén. A múlt év közepe óta ugyanis kifutóban vannak a gazdaságösztönző programok, illetve a készletciklusok hatásai a fejlett világban, s ezzel párhuzamosan világossá váltak a fundamentális gyengeségek. A munkanélküliség nem csökken, miközben a bérek stagnálnak. A háztartási eladósodottság jelentős, ugyanakkor a bankok ódzkodnak a hitelnyújtástól. Ilyen körülmények között nagy kockázatot jelent még a közepes növekedésre is a fiskális és monetáris politikai szigorítás, ami akár a gazdaságok zsugorodásához is vezethet – hívja fel a figyelmet a jelentés.
Habár a fejlődő világ szinte összes régiójában (Észak-Afrika kivételével) erőteljes volt a növekedés, a „harmadik világbeli” országok mind erőteljesebben függnek a fejlettektől. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez utóbbiak gazdasági gyengélkedése, a nemzetközi pénzpiacok reformjainak az elmaradása miatt jelentős külső kockázatokat kell elviselniük.
A nemzetközi kereskedelem a második világháborút követő időszak legnagyobb mélyrepülése után gyorsan megerősödött, ám a jövőben ismét csak egy számjegyű növekedést vár az UNCTAD. Az alapanyagok ára 2009 második negyedévétől ismét emelkedésnek indult, majd 2011 második negyedében a folyamat megfordult. Az áremelkedés részben a kereslet bővülése és a kínálat szűkülése miatt, illetve a pénzügyi befektetői lépések reakciójaként következett be. Az utóbbi időben a kereslet részben mesterséges szűkítése miatt lefelé indultak az árak, ám a mesterséges kereslet-visszafogás érdekében tett lépések anélkül gyakoroltak negatív hatást a növekedésre, hogy mérsékelték volna az inflációt. Az inflációs nyomás féken tartására a nemzetközi szervezet szakértői szerint sokkal hatásosabb lenne, ha a bérnövekedést a termelékenység javulásához kötnék.
„Nem valószínű, hogy a világgazdaság újabb recesszióba süllyed, azonban az utóbbi időben növekedtek a kockázatok” – mondta a Világbank elnöke egy szingapúri tanácskozáson. Robert Zoellick szerint az USA várhatóan elkerüli a recessziót, és lassú ütemben, de növekedni fog az amerikai gazdaság, azonban az eurózóna „igen érzékeny időszak előtt áll”. Eközben Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a jövő évi költségvetésről szóló vitát megnyitó parlamenti beszédében optimistán fogalmazott Európa legnagyobb gazdaságának növekedési kilátásáról. Szerinte a gyenge második negyedéves adat ellenére a német GDP az idén mintegy 3 százalékkal nőhet a tavalyi 3,1 százalék után.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.