Berlin nem ilyen klubot akar

Németország kiléphet az euróövezetből, ha az unió vezetői nem fogadják el Berlinnek a pénzügyi szabályozás szigorítását célzó javaslatait – a The Guardian szerint ezzel fenyegette meg uniós kollégáit Angela Merkel. A német kancellár környezete a hétvégét azzal töltötte, hogy cáfolta a londoni lapot, amely úgy értesült: Merkel az október végi brüsszeli uniós csúcstalálkozón vágta ezt Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök fejéhez.

Merkel a találkozó munkavacsoráján keveredett vitába a politikussal, aki antidemokratikus indítványok előterjesztésével vádolta meg őt. A több tagállam által bírált javaslatok között szerepelt például az is, hogy az uniós pénzügyi előírások be nem tartása miatt külső segítségre szoruló tagállamok szavazati jogát felfüggesztenék a tanácsban – hasonló szankciót tartalmaz a liszszaboni szerződés az emberi jogok megsértésének esetére. Papandreu kritikájára a német kancellár úgy vágott vissza a The Guardiannek nyilatkozó források szerint: „ha az euró ilyen klubbá válik, akkor talán jobb, ha Németország távozik”.

Hasonló kijelentésre eddig nem volt példa a németek részéről, ám londoni elemzők nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy éppen az euróövezet gazdasága távozik a valutaunióból. A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég minapi elemzése szerint az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább „az óriási piaci nyomások” dönthetik majd el, és emiatt „most már 50 százalék fölött van” annak az esélye, hogy az euróövezet szerkezeti felépítésében öt éven belül bekövetkezik „valamilyen változás”. A ház által vázolt forgatókönyvek között szerepelt a részleges vagy teljes felbomlás is.

Tény azonban, egyelőre az euróövezet megmentése az uniós vezetők célja. Ennek érdekében – a bajba jutott országok megmentése mellett – a szigor erősítése tűnik megfelelő megoldásnak. A hétvégén Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke például egy „kvázi” fiskális unió létrehozását szorgalmazta az eurózóna számára. Mint mondta, a kormányoknak „kvantumugrást” kellene tenniük a fiskális kormányzás területén. Trichet a 750 milliárd eurós segélymechanizmus esetleges kiterjesztésének szükségességére is utalt, kijelentve: a válságra adott kormányzati válasznak elég erőteljesnek kell lennie ahhoz, hogy megbirkózzon a problémák súlyával. A jegybankelnök szerint „ez minden területen igaz, mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt”.

Trichet Párizsban megerősítette egyúttal, hogy az EKB csütörtöki döntésének megfelelően a pénzintézet folytatja az államkötvények felvásárlását. Kereskedők pénteken arról számoltak be, hogy a jegybank portugál és ír papírokat vett, és akciójával sikerült is lejjebb szorítania azok hozamát.

Az EKB elnöke leszögezte, hogy az euró a piaci zavarok ellenére is „hiteles”, megőrizte az értékét, ez kulcsfontosságú a monetáris unió stabilitása és polgárainak jóléte szempontjából. „A jelenlegi problémánk nem az euró problémája, hanem a nem megfelelő költségvetési politikáké, és ezeket kell kijavítani” – mondta. Az eurózóna költségvetési hiánya azonban jövőre már alacsonyabb lesz, mint az Egyesült Államoké és Japáné – tette hozzá. Trichet szerint az európai gazdaság „relatíve dinamikusan” teljesít a fellendülés megindulása óta, és a büdzsék konszolidálásának következményeként sem kell a recesszió visszatértétől tartani.

A gazdasági kormányzás erősítésének szükségességét a jegybankelnök a válság legfontosabb tanulságának nevezte, és hasonló szellemben nyilatkozott pénteken Elena Salgado spanyol gazdasági miniszter is. Ő azt mondta, hogy az egységes valuta megtartásához a gazdaságpolitika integrációja is szükséges: „hoszszú távon nem létezhet közös valuta közös gazdaságpolitika nélkül”. VG

„Csak abban a pillanatban fogjuk bevezetni az eurót, amikor biztosak leszünk abban, hogy az gazdaságilag értelmes” – szögezte le Necas, aki szerint a bevezetés elkerülhetetlen feltétele egy alapvető gazdasági és nyugdíjreform végrehajtása.

Csehország korábban azt tervezte, hogy 2010-ben vezeti be a közös európai pénznemet. Később a céldátumot törölték, s ma semmiféle hivatalos terminus nem létezik. Különböző politikusok és szakértők 2014-et, illetve 2016-ot emlegetik.

A JPMorgan bankcsoport elemzőinek legfrissebb, hétvégén kiadott konvergencia-helyzetértékelésében ugyanakkor már azt írták: az euróövezet periferiális tagállamainak pénzügyi gondjai miatt Közép-Európa országainak valószínűleg a 2010-es évtized végéig, sőt esetleg akár a 2020-as évekig is várniuk kell a valutauniós tagságra. Ez Magyarország és Lengyelország esetében 2019-re, Csehország és Románia esetében 2020-ra, „vagy még későbbre” tehető szerintük. A JPMorgan az ezt megelőző, októberi jelentésében még azt valószínűsítette, hogy Magyarország 2016-ban, Lengyelország és Csehország 2017-ben, Románia pedig 2018-ban válhat az euróövezet tagjává.

„Csak abban a pillanatban fogjuk bevezetni az eurót, amikor biztosak leszünk abban, hogy az gazdaságilag értelmes” – szögezte le Necas, aki szerint a bevezetés elkerülhetetlen feltétele egy alapvető gazdasági és nyugdíjreform végrehajtása.

Csehország korábban azt tervezte, hogy 2010-ben vezeti be a közös európai pénznemet. Később a céldátumot törölték, s ma semmiféle hivatalos terminus nem létezik. Különböző politikusok és szakértők 2014-et, illetve 2016-ot emlegetik.

A JPMorgan bankcsoport elemzőinek legfrissebb, hétvégén kiadott konvergencia-helyzetértékelésében ugyanakkor már azt írták: az euróövezet periferiális tagállamainak pénzügyi gondjai miatt Közép-Európa országainak valószínűleg a 2010-es évtized végéig, sőt esetleg akár a 2020-as évekig is várniuk kell a valutauniós tagságra. Ez Magyarország és Lengyelország esetében 2019-re, Csehország és Románia esetében 2020-ra, „vagy még későbbre” tehető szerintük. A JPMorgan az ezt megelőző, októberi jelentésében még azt valószínűsítette, hogy Magyarország 2016-ban, Lengyelország és Csehország 2017-ben, Románia pedig 2018-ban válhat az euróövezet tagjává.-->