BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bod Péter Ákosnak nem tetszik, amit az Orbán-kormány tesz

"Nagyon nem tetszik, ami történt, túl hirtelen reakciókat láttam" - így vélekedett Bod Péter Ákos egyetemi tanár, közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában, a végkielégítés-adó kapcsán a múlt héten felmerült kormányoldali tervekről, nevezetesen az alkotmány és az Alkotmánybíróság (AB) felülvizsgálati köreinek szándékolt megváltoztatásáról, utóbbi esetében szűkítéséről.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője ugyanitt azt mondta: nem a különadóval beszedhető összeg, hanem az intézkedések üzenetértéke a jelentős a kormányzat részéről. Bod Péter Ákos szerint a válságadók valamilyen formában végül mégis visszahatnak majd a fogyasztókra. A devizahitelesek megsegítésére hozott kormányzati döntéseket ugyanakkor mindkét elemző alapvetően jónak tartotta. A magán-nyugdíjpénztári befizetések felfüggesztése viszont hoz is, de visz is az ország szempontjából - derült ki a vasárnap esti televíziós beszélgetésből.

Nekem nagyon nem tetszik, ami történt, mert túl hirtelen reakciókat láttam, és remélem, hogy egy-két nap alatt - a hosszú ünnep erre alkalmas lesz -, kicsit alszanak a dolgokra. Mivel az alkotmány is és az Alkotmánybíróság (AB) státusza is nagyon nagy ügy - így reagált Bod Péter Ákos a Heti Hírmondó felvetésére, hogy miként vélekedik a végkielégítések 98 százalékos különadója és az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogköreinek tervezett szűkítése kapcsán kialakult helyzetről.

Azt remélem, hogy ez elcsitul - tette hozzá az egyetemi tanár. Ide kapcsolódva ugyanakkor elmondta: a kormány beterjesztett egy sor törvényt, amelyek sora alkotmányossági szempontból kicsit bizonytalan; ezek a speciális különadók, amelyekre a kormány sokat alapoz programjában. "A nagy kérdés talán még ezután jön, tudniillik, hogy az Alkotmánybíróság hogyan ítéli meg azokat az egyéb döntéseket, amelyek nagyon kellenek ahhoz, hogy a kormány programja haladhasson a kijelölt úton" - mondta az MNB volt elnöke.

Mekkora összegekről beszélünk voltaképpen a végkielégítések különadójából beszedhető pénzek esetében? Valóban jelentős, a költségvetés számára fontos tényezőről van itt szó? - hangzott a Heti Hírmondó felvetése.

Ez inkább szimbolikus intézkedés, a költségvetés szempontjából nem nagyon jelentős tétel - pár milliárd forintnál, egy-két milliárdnál többről biztosan nem beszélhetünk - reagált Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Rt. vezető elemzője, hozzátéve: inkább szimbolikus intézkedésről van szó. "Az üzenet a nagyon fontos. Egyrészt az, hogy a kormánynak van egy akarata, amit szeretne keresztülvinni, és ez nem biztos, hogy belefér a jelenlegi alkotmányossági keretekbe. Másfelől: van sok más igyekezete és döntése a kormánynak, amelyek már nem pár milliárd forint összegről szólnak, hanem pár száz milliárdról, továbbá a magyar gazdaság megítéléséről és jövőjéről is; például a válságadók ezek közé tartoznak" - tette hozzá a vezető elemző.

A kérdés szerinte az, hogy ha az egyik döntés nem megy át az alkotmányossági vizsgálaton, akkor a többi lépés is megtámadható-e - s valószínűleg igen. Ha azok sem mennének át az AB kontrollján, az ellehetetlenítené a kormány gazdaságpolitikáját. "Nyilván azért van ez a nagy egymásnak feszülés, amit a héten láttunk" - érvelt Török Zoltán.

Válságadók - visszaterhelik-e a fogyasztókra?

Minden adó előbb utóbb valamilyen formában átkerül azokra, akik viselik - nem azokra, akik befizetik, hanem akik viselik - válaszolt Bod Péter Ákos a Duna Televízió felvetésére, miszerint a válságadóval terhelt társaságok végül "átviszik"-e a terhek egy részét a fogyasztóikra. A bankra kivetett adó egy idő múlva át szokott kerülni az ügyfelekhez valamilyen formában - ám ez attól is függ, hogy átmeneti, egyszeri, s így "lenyelhető", avagy több évre szóló intézkedésről van-e szó; utóbbi olyan, mintha egy költségtényező emelkedne meg mindenki számára - ez át szokott kerülni az életbe - nyilatkozta a gazdasági szakember. Hozzátette: ez az egyik problémája a válságadónak - hogy hirtelen jött elő és nem nagyon látjuk a végét. "Ha rááll erre a kormányzat, nehéz lesz abbahagyni, különösen, hogyha a személyi jövedelemadónál egy - egyébként örömteli - nagyon komoly csökkentést valósít meg, és lemond még egy háromszázmilliárd forintról a büdzsé bevételi oldalán" - érvelt Bod Péter Ákos.

"Elfogadom persze azt a logikát, hogy szükséghelyzetben szükséges lehet nem szokványos döntéseket hozni, de mindenképpen azért látni kell, hogy minden döntésnek van negatív hozadéka is. Én olyan adót még nem láttam, ami valami módon ne hatna ki akár az adott szektor beruházásaira, a beszállítókra, az ott dolgozókra és az ügyfelekre" - szögezte le a közgazdász-egyetemi tanár.

Török Zoltán ehhez azt fűzte hozzá: nyilván minden különadónak megvan az ellentételezése a fogyasztók számára. Az viszont alapvetően szabályozási kérdés, hogy mennyire tudja áthárítani egy adott vállalat vagy szektor a fogyasztókra az extra terheket. Mivel ezen a téren sokféle intézkedés történt az elmúlt időszakban Magyarországon - megszületett a banki magatartási kódex, illetve a PSZÁF is árgus szemekkel figyeli, hogy a bankok betartják-e az önként vállalt szabályokat -, attól nagyon nem kell félni, hogy a kereskedelmi bankok jelentős mértékben áthárítják a lakossági ügyfelekre az extra adó terheit - mondta a vezető elemző.

Bod Péter Ákos ugyanakkor megjegyezte: a bankok, biztosítók - már csak a reputációjuk védelmében is - nyilván mindent megtesznek majd azért, hogy megkíméljék ügyfeleiket az áthárítástól. "De lássuk be, hogyha százmilliárd forintos terhet kap valaki a nyakába,annak következménye van. Elmarad egy beruházás, lassabban fejlesztenek, a betéti kamatok nem nőnek úgy, mint esetleg logikus lenne. Csak azt akarom mondani, hogy nincs következmény nélküli adóemelés - és ez egy adóemelés, fontos, hogy kimondjuk; adóemelés ez, csak nem olyan közvetlenül látható, mint mondjuk a cigarettára kivetett forgalmi adó növelése, ahol másnap tudjuk már, hogy a dohányáru többe kerül " - érvelt az egyetemi tanár.

Devizahitelesek mentőcsomagja - akik a határon táncolnak, azoknak igenis segít

Segít-e devizahitelesek megsegítésére született törvénycsomag azoknak, akiknek égetően szükségük van a támogatásra? - hangzott a Heti Hírmondó felvetése.

Pont azok érdekében született az intézkedés-csomag, akik a legnehezebb helyzetben vannak - akik nagyon rossz helyzetben vannak, igénybe is tudják venni a törvénycsomag által kínált lehetőségeket. Akik még valahogy kiküszködik a törlesztőrészletet, de akiknek a fizetési morálját és hajlandóságát egy ilyen csomag esetleg felpuhíthatná, azokra szerencsére az intézkedéscsomag nem vonatkozik - reagált Török Zoltán.

"Ilyen módon két legyet ütött egy csapásra a kormány. Akik tényleg nehéz helyzetben vannak, ők kikecmereghetnek a segítség révén ebből a helyzetből. Azok pedig, akik csak azért kerülnének bele, mert nem szívesen fizet az ember havi törlesztőrészletet, azokra nem vonatkoznak a szabályok" - mondta Török Zoltán.

Bod Péter Ákos egyetértett az elemző véleményével, megjegyezve: a csomag azok életét könnyíti igazán, akik a "határon vannak" és azt mondják, de jó lenne egy kis levegőt kapni. Az MNB volt elnöke szerint egyébként ilyen szabályokkal kellett volna indítani a hitelezést Magyarországon - a devizát is és a forint alapút is, 2002-2003 táján.

Magán-nyugdíjpénztárak ügye: hoz is, visz is

Milyen következménye lehet a magán-nyugdíjpénztári járulékbefizetések tizennégy hónapos, az állam részéről történt felfüggesztésének? És mivel járhat az, hogy lebegtetik ennek a "pillérnek" a létét kormányzati részről? - hangzott a Heti Hírmondó felvetése?

"Itt olyan improvizálást érzek, hogy kicsit bizonytalan vagyok, a ma esti tudásom mire is elég" - reagált elsőként Bod Péter Ákos. Úgy látja: ez a folyamat egy statisztikai elszámolási elgondolásnak indult,  és utána fejlődött ki hetek alatt oda, hogy pontosan nem lehet tudni: ez a pénzelterelés tizennégy hónapra szól-e vagy nem, mi lesz utána, mi lesz addig?

Török Zoltán szerint az eddigi bejelentéseknek és lépéseknek két következménye lehet. Egyfelől ez a pénz - azzal, hogy a közös állami nyugdíjkasszába kerül - javítja az államháztartás helyzetét, így elérhetővé válik az államháztartási hiánycél, ami pozitív fejlemény. Másfelől van egy óriási bizonytalanság a tekintetben, hogy mi lesz 2011 december után, 2012-ben mi történik majd. "Ez a bizonytalanság pedig kihat a befektetők hangulatára és gondolkodásmódjára Magyarországgal kapcsolatban - ez pedig nem segíti Magyarország megítélést" - mondta Török Zoltán a Heti Hírmondó stúdiójában.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.