Brüsszel megvágná a magyar különadókat

Nem találta túlzónak a hazai makrogazdasági egyensúlyhiányt az Európai Bizottság jelentése, amit Olli Rehn gazdasági ügyekért felelős EU-biztos ismertetett tegnap. A brüsszeli testület 13 EU-tagország, köztük hazánk vonatkozásában tette közzé részletes vizsgálatainak eredményeit, amelyek esetében az úgynevezett riasztási mechanizmus keretében tavaly novemberben makrogazdasági egyensúlyhiányra utaló jeleket tárt fel.
Bár a magyar gazdaság egyensúlytalanságának mértékét nem találta túlzónak Brüsszel, azonban a hazánkról szóló 36 oldalas részletes elemzés összességben arra a következtetésre jutott, hogy „Magyarországon továbbra is fennáll a makrogazdasági egyensúlytalanság, amely határozott politikai lépéseket igényel”.

A brüsszeli tanulmány szerint különösen az államadósság magas szintje ad okot aggodalomra. A Bizottság szakértői ugyanakkor elismerik, hogy a külső egyensúlytalanság mértéke csökkent, miután a folyó fizetési mérleg már sorozatban harmadik éve mutat többletet. Ennek oka azonban az, hogy az erős recesszió miatt csökkent a hazai kereslet mértéke, míg az export versenyképessége romlott. Kitér a dokumentum arra is, hogy a vállalati hitelezés mértéke gyors ütemben csökken, ami a gazdaságpolitikai bizonytalanság, illetve a szektorális – különösen a pénzügyi szektorra kivetett – különadók hatása. Ennek eredményeként rendkívül alacsony a beruházások mértéke és a termelékenységnövekedés. Ezek együttesen pedig tovább csökkentik az ország potenciális növekedését, ami már most is igen alacsony szinten áll.

Az elemzés elismeri, hogy az államadósság mértéke 2010-2012 között 82 százalékról 79 százalékra csökkent részben a magánnyugdíj-pénztári befizetések átirányításának köszönhetően. Mindamellett az államadósság mértéke még mindig igen magas az egy főre jutó GDP tekintetében és a régiós összevetésben. A gyenge potenciális növekedés, a magas államadósság és annak jelentős finanszírozási költsége, illetve az állampapír-állomány külföldiek kezén lévő részének magas aránya miatt összességében igen sebezhető az ország – vélik a Bizottság szakértői.

Első ránézésre a viszonylag magas munkanélküliségi szint abból a szempontból nem ad okot nagyobb aggodalomra, hogy ez főként annak tudható be, hogy emelkedett az aktivitási ráta, és a foglalkozatás szintje a válság előtti szintre nőtt – jegyzi meg a tanulmány. A dokumentum azonban azt is megjegyzi, hogy a foglalkoztatottság terén tapasztalható kedvező fejlemények főként a közmunka-programoknak köszönhető. További aggodalomra ad okot Brüsszel szerint, hogy nem utal arra semmilyen jel, hogy átjárás lenne a közfoglalkoztatásból a versenyszféra felé.

A tanulmány egyben javaslatokat is ad Magyarországnak az egyensúlyhiány leküzdésére. Eszerint a fiskális konszolidáció folytatása mellett szükség lenne az adórendszer felülvizsgálatára, az ágazati – különösen a pénzügyi szektorra kivetett – különadók csökkentésére, illetve piacbarátabb üzleti környezet kialakítására. Az átfogó szakpolitika ajánlásokat majd május 29-én adja ki a brüsszeli testület.

Fekete bárányok: Spanyolország és Szlovénia

Az Európai Bizottság hazánk mellett további 10 ország (Belgium, Bulgária, Dánia, Finn- és Franciaország, Hollandia, Málta, Nagy-Britannia, Olasz- és Svédország) esetében ítélte nem túlzónak az egyensúlyhiány mértékét, míg két ország, Spanyolország és Szlovénia esetében túlzott egyensúlyhiányt állapított meg. Az ibériai államban a belső és a külső adósság rendkívül magas szintje, míg Szlovéniában a pénzügyi szektor stabilitására ható, a cégek eladósodottságából és a hitelállomány leépítéséből eredő kockázatok aggasztóak.