Büdzsé: nem csitul a vita

Tudatos törvénysértések, a tervezett kétszeresét meghaladó hiány, figyelembe nem vett százmilliárdos tételek – bár a T. Ház már közel egy hónapja rábólintott a 2010-es költségvetésre, a büdzsé körüli vita az év vége közeledtével sem csillapodik. Sőt, a napokban a köztársasági elnök, a Költségvetési Tanács (KT) és a javarészt jobboldali közgazdászokból, közéleti személyiségekből álló huszonkilencek is tovább „ütötték a vasat”.

Utóbbiak tegnap bemutatott számítása szerint a hiánytúllépés elérheti az 1122 milliárd forintot, igaz, a valószínű deficitet ők is „csak” 1600–1800 milliárdosra teszik az elfogadott költségvetési törvényben szereplő 870 milliárddal szemben. Tegnapi jelentésük javarészt már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elemzéséből ismerős kockázatokat sorol fel, ám az egyes sorokon az eddig látottaknál jóval magasabb tételek szerepelnek. Ennek egyik oka, hogy a Járai Zsigmond volt jegybankelnök és Matolcsy György egykori gazdasági miniszter által bemutatott elemzés egyebek mellett 2-4 százalékos recesszióval számol 2010-re, így nem meglepő, ha túlzónak minősíti a kormány előrejelzésében szereplő adóbevételeket (a kockázatokról lásd felsorolásunkat).

A napokban csörtét vívott a PM Sólyom Lászlóval is a büdzsé kapcsán, a köztársasági elnök ugyanis hangot adott azon véleményének, mely szerint a felülről nyitott tételek jelenléte a 2010-es költségvetésben tényleges törvénysértésnek minősül. Lapunk kérdésére a Köztársasági Elnöki Hivatalban hangsúlyozták: Sólyom László csupán a KT véleményét visszhangozta. És valóban, tegnap a Költségvetési Tanács vette védelmébe az államfőt, mondván: számos kifogásukat a törvénytervezet zárószavazásakor nem orvosolta a kabinet. A vitára egyelőre a PM tett pontot, tegnap ugyanis részletesen cáfolták a tanács észrevételeit (lásd felsorolásunkat).

Érdemes részletesebben is szemügyre venni az először a jegybank által kockázatosnak minősített tételek egy részét. Az MNB-nek annyiból is fontos szerepe van a büdzsé körüli vitában, hogy a Fidesz szerint a jegybank vesztesége is egy 40 milliárd forintos „trükköt” takar. A PM ugyanakkor már korábban leszögezte, hogy a központi bank jövő évi veszteségét – amennyiben keletkezik ilyen – csak a 2011-es költségvetés tervezésénél kell figyelembe venni. A jövő évi büdzsét csak a 2009-es veszteségek terhelhetik, előrejelzések szerint azonban az MNB az idén nemcsak a deficitet kerüli el, hanem még 40-50 milliárd forintos nyeresége is keletkezhet. Jövőre ugyan mintegy 125 milliárdos mínuszra lehet számítani, ám ez csak a 2011-es büdzsére lehet hatással, és lejön belőle a mostani nyereség is. Bár a „késleltetett elszámolás” tényét a jobboldali közgazdászok sem tagadják, szerintük már jövőre érdemes 40 milliárd forintot elkülöníteni e célra a költségvetésben – bár ennek pontos okát jelentésükben is homály fedi.

Biztosabb lábakon áll érvelésük az állami vállalatok finanszírozásának kérdésében. A MÁV adóssága a 210-220, a BKV-é a 90 milliárd forintot közelíti, az önkormányzatok 100 milliárd, a kórházak pedig 110 milliárd forint adósságot görgetnek maguk előtt. Bár a PM szerint a konszolidációra kifejezetten hiba volna jövőre sort keríteni, a jelentés rámutat: a mostani gazdasági körülmények között – figyelembe véve az állami garanciák tényét is – nem lehet további évekre a szőnyeg alá söpörni a dilemmát. Hasonló véleményen van Török Ádám akadémikus is, aki lapunknak leszögezte: a közeljövőben mindenképpen szanálni kell ezeket az adósságokat, ám előremutató lenne, ha a tetemes összegek átvállalását a kormány összekötné a tényleges reformok megindításával.

Tény az is, hogy a tavaly elfogadott közpénzügyi törvény szerint az állami vállalatok veszteségét is el kell számolni a büdzsében – ahogy arra tegnap a 29-ek is emlékeztettek. Ez a MÁV és a BKV esetében 70 milliárd forintot jelent. Nem mellékes az sem, hogy Antali Károly kormánybiztos minapi bejelentése szerint a 2010-re tervezett 40 milliárdos megtakarítás helyett valójában csak 19 milliárdos költségcsökkenésre lehet számítani, ezt fejeli meg a tarifaemelésből származó 8 milliárd forint. Így is marad azonban egy 13 milliárdos rés, igaz, a PM-nél lapunk kérdésére közölték: további erőfeszítéseket kell tenni az eredeti mértékű megtakarítás elérése érdekében. Járai Zsigmond azonban tegnap arra figyelmeztetett, hogy a szárnyvonalak bezárásából mindössze kétmilliárd forintos megtakarítás származik, és félő, hogy a spórolás ezzel ki is merül ezen a téren. Ismeretes: a MÁV-nak a pályaüzemeltetés költségét – mintegy 45 milliárd forintot – közszolgálati szerződés hiányában az állam az idén nem fizette ki, így ez is 2010-re maradhat.

Az ellenzék rossz szemmel nézi azt is, hogy az év elején megemelkedő jövedéki adó elől menekülő dohányipari cégek – kihasználva a jogszabályi lehetőséget – még az idén „betáraznak” zárjegyekből. Értesülésünk szerint ez akár 25-30 milliárd forintos tétel is lehet a jövedékiadó- és az áfabevételek terén – a 2009-es év javára, ám a jövő évi büdzsé kárára. KR

Az országnak még soha nem volt olyan szigorúan ellenőrzött, világos költségvetése, mint a jövő évi büdzsé. Az úgynevezett trükkök jó része könnyen cáfolható. Először is, mivel a PM előrejelzése pesszimistább, mint az elemző intézeteké, nem valószínű, hogy a költségvetési bevételek alulteljesülnének. Ami a kiadások jövő évre tolását illeti: az eredményszemléletű hiány esetében erre nincs is mód, hiszen a költségeket az ESA szerint mindig a kiadás évében kell elszámolni. Igaz, hogy a BKV-nak ígért 18 milliárd forint a tartalékot terheli, ám a kórházaknak ígért pénz viszont nem, és az AB-döntés ellenére teljesülhet az szja-bevételi terv is. A hiánycél teljesítése csak azon múlik, hogy az új kormány tartani akarja-e azt – mondta lapunknak.

Az országnak még soha nem volt olyan szigorúan ellenőrzött, világos költségvetése, mint a jövő évi büdzsé. Az úgynevezett trükkök jó része könnyen cáfolható. Először is, mivel a PM előrejelzése pesszimistább, mint az elemző intézeteké, nem valószínű, hogy a költségvetési bevételek alulteljesülnének. Ami a kiadások jövő évre tolását illeti: az eredményszemléletű hiány esetében erre nincs is mód, hiszen a költségeket az ESA szerint mindig a kiadás évében kell elszámolni. Igaz, hogy a BKV-nak ígért 18 milliárd forint a tartalékot terheli, ám a kórházaknak ígért pénz viszont nem, és az AB-döntés ellenére teljesülhet az szja-bevételi terv is. A hiánycél teljesítése csak azon múlik, hogy az új kormány tartani akarja-e azt – mondta lapunknak.-->