Büdzséhiány: megint kőbe véstük

A „csontváz” ellenére az idén és jövőre is tartani akarja a kormány a korábban vállalt deficitcélokat

VG Online

2010.09.09, 05:00

Matolcsy György tegnap leszögezte: a 3 százalék alatti hiánycél vállalása azért számít alapkőnek a gazdaság történetében, mivel 2004 óta nem volt olyan magyar kormány vagy költségvetés, amely megfelelt volna az uniós csatlakozásunkkal egy időben aláírt stabilitási és növekedési egyezménynek.

A 3 százalékos deficit megtartásához öt feltételt kell teljesítenie a kormánynak. Egyrészt azt, hogy Magyarország tényleg tartsa a 3,8 százalékos 2010-es költségvetési hiánycélt. A második feltétel az, hogy a kormány jövőre is fenn tudja tartani az idén bevezetett 200 milliárd forintot hozó bankadót. Szintén a feltételek közé tartozik, hogy jövőre 2,5-3 százalékos gazdasági növekedést érjen el az ország, ahogy az is, hogy a kiadási oldalon keményen és következetesen végrehajtsák az olcsóbb állam, olcsóbb közigazgatás irányába mutató államreformot. Ötödik feltétel gyanánt a nemzetgazdasági miniszter az állami vállalatok rendbetételét említette, ez részleges tehermentességet hozhat a költségvetés kiadási oldalának.

Szintén a tegnapi kormányülésen fogadták el egyébként azt az értékelést, amely szerint Magyarország képes lesz az idén tartani a 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt.

Némiképp furcsa párhuzam, hogy eközben éppen ma került Orbán Viktor miniszterelnök asztalára a Varga Mihály államtitkár által vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság jelentése, amely 63 „csontvázat”, vagyis az idei vagy a 2011-es költségvetést terhelő kiadást nevesít. „Az ország rosszabb helyzetben van, mint azt a Bajnai-kormány állította, de pánikhangulatra nincs ok, mert a korábban bejelentett, 29 pontos gazdasági akciótervnek köszönhetően tartható a 3,8 százalékos 2010-es hiánycél” – magyarázta Varga Mihály. Szerinte az előző kormány által nem jelzett kockázatok pontos összegét nehéz megállapítani, de úgy számolnak, összességében a GDP 1,6 százalékára rúgnak. Ez 400 milliárd forint feletti összeget takar. A legkisebb összegű konkrét ügy a Magyar Fejlesztési Bank brüsszeli külképviselőének egy gyermekágy fejében kifizetett 326 ezer forint. A legnagyobb kockázat a Miniszterelnökség vezetője szerint a túltervezett adóbevételekben rejlik: a társasági adóból 50 milliárd, a személyi jövedelemadóból 40 milliárd, a jövedéki adóból pedig 30 milliárd forinttal kevesebb bevétel várható, mint ami a tervekben szerepel. A 64 oldalas jelentésben komoly kockázatként szerepel a Vértesi Erőmű, amelynek adósságai összesen 25-30 milliárd forintos terhet jelentenek. Az államtitkár azonban tegnap új „csontvázat” nem tudott megnevezni, hiszen régóta ismert, hogy több tízmilliárdot jelentenek a közlekedési cégek (MÁV, BKV és Malév) tartozásai. Ismert ügy már a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és a MÁV székházának eladásánál valószínűsített állami vagyonvesztés is.

Emlékezetes: a Fidesz szerint az előző kormányok több esetben nem árulták el a valódi gazdasági adatokat. A kampány során arra hivatkozva nem nyilatkoztak konkrét tervekről, hogy előbb meg akarják várni a bizottság jelentését. Június elején készült el a tényfeltáró bizottság első részjelentése, amelyben a fontosabb tételek már szintén szerepeltek. HM–VM