Büntetést kapnak a késő cégek - a bíróság nem mérlegelhet

A kötelező cégmódosításra vonatkozó február 1-jei határidőn túl benyújtott kérelmek esetén a cégbíróságnak nincs mérlegelési jogköre, a pénzbírság kiszabásától nem tekinthet el – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lapunk érdeklődésére. Azt kérdeztük a szaktárcától, hogy a cégbíróságok valóban büntetik-e majd 50 ezertől 900 ezer forintig terjedő bírsággal azokat a cégeket, amelyek csak az előírt határidő után tesznek eleget a kötelező cégmódosításra vonatkozó kötelezettségnek. A Fővárosi Cégbíróság vezetője korábban azt nyilatkozta, hogy miután mindenki az utolsó percre hagyta az ügyintézést, így folyamatosan emelkedő számú kérelmek miatt akadozik a cégbíróság informatikai rendszere. Közölte azt is, hogy emiatt nem büntetik azonnal a későket.

Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy lesz-e valamilyen türelmi idő azokkal szemben, akik az informatikai rendszer túlterheltsége miatt nem tudják teljesíteni a kötelezettségüket, a szaktárca azt válaszolta: „a vétlen mulasztásokat a cégek törvényben biztosított jogukkal élve kimenthetik.” Ezzel kapcsolatban Kocsis Ildikó, a Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda vezetője azt mondta lapunknak, hogy minden esetben egyedileg, mérlegelési jogkörben hozott döntéstől függ, hogy mi tekinthető vétlen mulasztásnak. Álláspontja szerint „vétlen mulasztás valósulhat meg, ha például egy egyszemélyes Kft. tagja és egyben ügyvezetője váratlan, hosszabb felépülési idővel járó balesete, betegsége miatt nem tud eleget tenni törvényi kötelezettségének. Ezen kívül minden bizonnyal más eset is előfordulhat, és minősülhet vétlen mulasztásnak” – mondta.

A szaktárca egyben közölte azt is, hogy az adat-bejelentési határidő meghosszabbítása csak törvénymódosítással történhetne, de ilyen módosítás nem történt és nincs is folyamatban. „Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszaka február 11-én veszi kezdetét, a jogszabály módosítása február 1-jét megelőzően nem is lenne lehetséges” – emelte ki a minisztérium.

Arra vonatkozóan nem kaptunk választ a szaktárcától, hogy a cégbíróságok mi alapján mérlegelnek majd az büntetés mértékének meghatározásakor. Várhatóan az árbevétel számít majd a bírságoknál, hiszen egy nagyobb cég esetében nem lenne komoly tétel a pár tízezer forintos bírság – mondta lapunknak Janklovics Ádám, a Székely ügyvédi iroda jogásza.

A gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a cégtörvény tavaly március 1-jén hatályba lépett változása értelmében minden, Magyarországon bejegyzett cégnek (kkt-k, bt-k, kft-k, rt-k és a cégbíróságon bejelentett egyéni cégek) cégadatmódosításokat kell végrehajtani február 1-jéig, legtöbbjüknek társasági szerződésmódosítás keretében. Az előírás azokat a cégeket érinti, amelyek 2012. március 31. előtt alakultak, vagy ez időpont előtt volt az utolsó változásbejegyzésük.

Be kell jelenteni az összes ügyvezető, illetve tagok személyi adatait, születési helyét, idejét, adószámát, illetve amennyiben korábban ez nem történt meg, kötelező igazolni a székhely, telephely jogszerű használatát, illetve külföldi személy esetén kézbesítési megbízottat kell megjelölni.

A kötelező cégmódosítás illetékmentes, azonban azt csak ügyvédeken keresztül lehet megtenni. Az ügyvédek díja információink szerint 6900 és 60 ezer forint között mozog.

A gazdaság kifehérítése a cél

A kötelező cégadatmódosítás célja a fizetésképtelenségi, továbbá a cégeljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők érdekeinek védelme, illetve a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetése, a jogérvényesítés elősegítése volt - emelte ki lapunknak a szaktárca. Ezzel kapcsolatban Janklovics Ádám azt mondta, a gazdaság kifehérítésének célja üdvözlendő, azonban ezt a cégbíróságok és NAV közötti hatékony információcsere révén is el lehetett volna érni. A Székely ügyvédi iroda jogásza kiemelte: miközben a kormány kiemelt céljának tartja a bürokráciacsökkentést, ezzel az intézkedéssel komoly adminisztratív terhet ró a kkv-kra.