Célkeresztben a nyugdíjasok

Az MSZP javaslatára név szerint szavaztak a parlament tegnapi ülésén a képviselők arról a fideszes alkotmánymódosító javaslatról, amely csökkenthetővé vagy szociális ellátássá alakíthatóvá tette az öregségi nyugdíjkorhatár előtt folyósított nyugellátást. A szavazás sokat csúszott, mert a Fidesz-frakció kérésére több mint egyórás szünetet rendelt el a házelnök. Arra kellett várni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök visszaérjen egy programról.

A kormánytöbbség által megszavazott módosítás alapvetően két dolgot céloz: a korkedvezményes nyugdíjak visszavételét, illetve a korhatár előtti rokkantnyugdíjak felszámolását. A javaslat tehát nem azt jelenti, hogy minden jelenlegi kedvezményezett teljesen elveszítené az állami segítséget, csupán azt, hogy az eddigi juttatásokat máshogy hívják majd, illetve a támogatás forrása a mostani gyakorlattal ellentétben nem a nyugdíjkassza lesz.

Tudni kell: jelenleg 238 ezren kapnak úgy öregségi nyugdíjat, 337 ezren pedig rokkantsági nyugdíjat, hogy nem érték el a nyugdíjkorhatárt. Az átlagos havi kifizetés a korhatár alatti öregségi nyugdíjasoknak több mint havi 120 ezer, a korengedményeseknek csaknem 135 ezer, a korhatár alatti rokkantaknak közel 73 ezer forint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság legfrissebb adatai szerint.

Lázár János és Balsai István fideszes politikusok javaslata szerint csak a korhatár alatti munkaképes nyugdíjasok azok, akik teljesen elveszíthetik a nyugdíjat. A valódi, de a nyugdíjkorhatárnál fiatalabb rokkantnyugdíjasok (akik bajukat friss orvosi igazolással bizonyítják) továbbra is kapnak ellátást, csak feltehetően más néven, illetve esetleg kevesebbet, mint most. „A változások következtében a jövőben becslések alapján mintegy 150 ezerrel bővülhet a munkaerőpiac különböző területein tevékenykedő munkavállalói létszám” – mondta korábban Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter tervei szerint az átalakuló ellátásokkal kapcsolatban új, a foglalkoztathatóságot alapul vevő és a munkaerőpiacra való visszatérést segítő ellátórendszert vezetnének be. A hangos nemmel szavazó szocialisták arra kérték Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, mert az hatszázezer ember megélhetését veszélyeztetné, szerzett jogokat vonna meg, így támadás lenne a jogállam és az államba vetett bizalom ellen is. A Jobbik diszkrimináció miatt az Alkotmánybírósághoz fordul, ha megvonják a rendvédelmi dolgozók nyugdíját. Abban az esetben pedig, ha az összes, öregségi nyugdíjkorhatár alatti nyugdíjat megvonják, a radikális párt a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul jogorvoslatért.

Azzal, hogy a parlament elfogadja az alkotmány módosítását, a kocka el van vetve – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, aki Árok Kornéllal, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnökével együtt június 16-ra békés „bohócforradalomra” hívta a magyar állampolgárokat. Az eseményen a szervezők az Alkotmány utcába bohócnak maszkírozva várnak mindenkit, aki „bizalomvesztés” miatt visszamenőleges hatállyal visszavonná a Fidesz–KDNP-re leadott szavazatát. Hangsúlyozták: a megmozdulás békés, törvényes, a rendvédelmi eskünek megfelelő lesz.

A Hivatásunk Védelmében Sztrájkbizottság volt elnökei szerint az Orbán-kormány elmúlt egy évében a demokrácia, az emberek alkotmányos és szerzett jogai sérültek, valamint a magántulajdon is. Kónya Péter szerint a kormány eltökélt szándéka, hogy a legelesettebbeket és a legrászorultabbakat a mélyszegénységbe taszítsa, míg a saját gazdasági és politikai elitjéhez tartozókat adókedvezménnyel, pozíciókkal és „célirányos állami támogatásokkal” még gazdagabbá teszi.

Kónya Péter az eseményen bírálta a kormánynak a munka világát érintő lépéseit is. Állítása szerint a munka törvénykönyvének módosítása még kiszolgáltatottabbá teszi a munkavállalókat, a fiataloknak (például a pedagógusoknak, orvosoknak) nem kínál perspektívát, a rendvédelmi dolgozók elé pedig életpálya helyett „halálpályát” fest.

A szakszervezeti vezető kérdésre válaszolva elmondta, a megmozdulás békés jellegét az biztosítja, hogy a „bohócok nem fegyverkeznek”. Kónya hozzátette: a minél szélesebb körű összefogás érdekében egyeztetnek a szakszervezeti konföderációkkal. A sztrájkbizottság volt elnökei hangsúlyozták: a nyugdíjjal kapcsolatos törvényi változások minden korkedvezményes munkahelyet érintenek. A korábbi kormánynyilatkozatokkal ellentétben ugyanis a benyújtott jogszabály nemcsak a rendvédelmi dolgozókra, hanem valamennyi korkedvezményes munkavállalóra vonatkozna, így hatszázezer főt érintene hátrányosan a lépés – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Árok Kornél és Kónya Péter kifejtette: az államadósság elleni küzdelem megfelelő fiskális eszköze álláspontjuk szerint nem a korkedvezményes nyugdíjak elvétele, hanem egy progresszív adórendszer lenne. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint az új adórendszer igazságtalan, mert a nagyobb jövedelműeknek nagyobb arányban kellene adózniuk, mint a szegényebbeknek. Árok Kornél a Világgazdaság kérdésére válaszolva elmondta: a tűzoltók több mint 70 százaléka rosszabbul járt az egykulcsos adórendszerrel.

Tűréshatáron a vámosok is

A Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete (VPDSZ) kiszámítható rendvédelmi pálya kidolgozására szólította fel a kormányt, a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tervezett változásokról úgy vélekedik: szerzett jogokat nem lehet elvenni. „A VPDSZ ennek ismeretében dönt a további lépéseiről a törvényesség betartása mellett, és a nyomásgyakorlás eszközeiről nem hajlandó lemondani” – áll a szakszervezet közleményében.

Szima Judit szabadlábon

Lakhelyelhagyási tilalom mellett szabadlábra helyezte Szima Juditot, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete főtitkárát hétfő délután meghozott határozatával a Kaposvári Városi Bíróság. Az érdek-képviseleti vezetőt múlt pénteken gyanúsítottként hallgatták ki Szekszárdon, majd éjjel őrizetbe vették hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt. A nyomozást aznap a Kaposvári Nyomozó Ügyészség rendelte el „konkrét adatokkal alátámasztott feljelentés alapján”

Nagyobb AB

Már az alaptörvény 2012. január elsejei hatálybalépése előtt a jelenlegi 11-ről 15 főre bővíti az Alkotmánybíróság létszámát az a javaslat, amelyet lapzártánk után szavazott meg az Országgyűlés. Ez rendelkezik arról is, hogy a testület elnökét nem a tagok egymás közül, hanem az Országgyűlés választja meg. A mostani forgatókönyv szerint július 31-ig megválasztják a most hiányzó öt tagot és az új elnököt, aki szeptember elsejével foglalja el hivatalát. Még nem tudni, ki lesz Paczolay Péter utóda, eddig Áder János és Stumpf István neve merült fel.

A cél – a javaslat indoklása szerint – az iparág tevékenységének megújítása, a többször felhasználható termékek széles körű elterjedésének előmozdítása, valamint a hulladékhasznosítás mértékének jelentős növelése. Az új szisztéma valószínűleg 2012-től működik, és a gyűjtés, kezelés, szállítás és hasznosítás területén két-háromezer új munkahelyet is remél tőle a kabinet, elsősorban az alacsony képzettségű vagy képzettséggel egyáltalán nem rendelkező emberek körében. Az új rendszer egyik lényeges eleme az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, valamint az úgynevezett termékdíjbizottság lesz.

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért, valamint vízügyekért felelős államtitkára tegnap hangsúlyozta: erősíteni kell az állami szerepvállalást, mivel az utóbbi időben a magánkoordinálók a töredékét gyűjtötték be a korábban remélt mennyiségeknek. Farkas Hilda, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatóhelyettese ugyanakkor úgy vélekedett: a jelenlegi javaslat nem termékdíjat, hanem termékadót vezet be. Szerinte aggályos, hogy megszűnik a gyártói felelősség elve, még akkor is, ha a javaslat egyéni teljesítésre is ad lehetőséget.-->